Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikMarch 28 2024 10:07:56
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 16
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,199
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Váltás a VERSEK főoldalára P R Ó Z Á K
mamuszka: A hitoktató
_Emlékem egy kisdiák korombeli hitoktatóról





Minap nagy vihart kavart a közvéleményben, hogy egy hitoktató lekevert egy pofont az óráján rosszalkodó nebulónak. Megoszlottak a vélemények..én a verést ellenzőkhöz tartozom. Másképpen is lehet büntetni, erről mondanám el régi emlékemet, ami ahhoz az időhöz kötődik, amikor kötelező, sőt egyik legfontosabb tantárgy volt a hittan - különösen az én iskolámban, ahol a helyi plébános volt az iskola igazgatója - még a háború alatt, az iskolák államosítása előtti években.
A plébános úr a harmincas évei közepén járó, indiános arcvonású fekete hajú férfi, arcán - ha kedves akart lenni - finoman gúnyos mosoly rajzolódott ki.
Sajátos módszere volt feleltetésnél: az azonos kezdőbetűvel nevezett tanulókat együtt szólította ki felelni, a padok előtt álltunk sorba és névsor szerint kaptuk a leckéből a kérdéseket. Ha az első kisdiák nem jól felelt, jött a névsorban következő..Olyan osztályzatot kaptunk, ahány kérdésre felelni tudtunk...Minannyian szorongtunk, amikor kinyitotta az osztálynaplót. Mivel a T betűsök között én voltam az utolsó /Temes, Téglás, Tolnay, Tóth/ - én idegeskedtem végig a sorrendet. Magammal vittem egy nagy zsebkendőt és várakozás közben összehajtogattam , amennyire tudtam, azután szétszedtem és újra kezdtem. Plébános úr megfigyelte ezt a szokásomat és egy alkalommal, amikor éppen nem volt nálam zsebkendő, "kedves" mosolyával felajánlotta az övét. Bár kedvelt engem, mert jó tanuló voltam, nagyon féltem tőle.
Legemlékezetesebb számomra vele kapcsolatban egy egész félévnyi szorongás maradt.Az történt, hogy a legelső órán elmondta, milyen tananyagot kell elsajátítanunk ebben az évben. Ez a "bevezető" a tankönyvünkben is megtalálható volt, de a plébános úr nem mondta, hogy ezt már leckének tekinti. Így a következő órára senki - én sem - néztük ezt át. Elsőnek engem szólított felelni a következő órán és számon kérte, amit az elmúlt órán ismertetett velünk. Nem tudtam elismételni, hiszen nem tekintettem megtanulandó anyagnak. Feleletemre elégtelen osztályzatot kaptam. Nagyon bántott a rossz osztályzat, mert velem ilyen nem szokott előfordulni - szorgalmas és érdeklődő jó tanuló voltam.
Ezen eset után minden órán jelentkeztem felelni, hogy javíthassak, de sohasem szólított felelni. Kétségek között hányódtam, aludni sem tudtam a félévi osztályozás idejének közeledtével. Egyik hittanóra előtt oda óvakodtam a plébános úrhoz, és kétségbeesetten érdeklődtem, hogy most meg fogok bukni? - hiszen csak egyetlen elégtelen jegyem van. Ő elmosolyodott, megsimogatta a hajam és azt válaszolta.
- Szó sincs erről, hiszen ő biztos benne, hogy én minden órára tökéletesen felkészültem, hogy javíthassak és nálam senki sem tudja jobban a tananyagot.
Igaza volt. Nagyon megkönnyebbültem, mikor félévi bizonyítványomban hittanból is kitűnő osztályzatot láttam.
Mégis megviselt a félévnyi hiábavaló reménykedés és mikor tanár lettem, ilyen és ehhez hasonló kínzó trükköket sohasem alkalmaztam diákjaimnál.
Hozzászólások
Tara Scott - October 20 2010 18:01:19
Kedves Mamuszka!
Ezért van, és volt, hogy egy tanár hiába tudja jól az anyagot, hiába tudja még leadni is jól, ha sem szeretettel, ebből fakadó segítő szándékkal, partnerként tud a diákjai felé fordulni. Ezt csak tetézi, ha a gonoszságot, és egyéb rossz tulajdonságát segítő, nevelő szándékként próbálja beállítani. Sok tanár van, de kevés pedagógus. Pedig az olyat a diákok nagyon megbecsülik, tisztelik. De sok megköveteli a tiszteletet, pedig az mit sem ér. A kiérdemelt! Az kincset. Egy hitoktató, pláne szégyellje magát, ha csak ennyire képes, mert ő szeretetre kellene, hogy tanítson, minden szavával. A rátermettség hiánya, ha csak a verés, a büntetés eszköze a kezében.
Szeretettel: Tara.
NDI - October 20 2010 18:18:48
A legnagyobb elismeréseim között tartom számon, ha volt tanítványaim (esetleg évtizedek múltán) felismernek az utcán és rámköszönnek, vagy megkeresnek valamelyik közösségi lapon, ahol rajta vagyok. Pedig biztos van, aki keserű emlékeket úriz rólam...
smiley
hipervandor - October 20 2010 21:31:17
hmm... ez egy nagyon nagy hmm... elgondolkodtató! smiley
Geot - October 20 2010 22:11:45
Nagyon elgondolkodtató történet! Én részben azért lettem pedagógus,hogy megmutassam,másként is lehet tanítani,nevelni,mint ahogyan néhányan tették! Kisgyermekként sok megaláztatásban volt részem tanyasi származásom miatt! Csak a tehetetlen ember üt,akinek nincsenek ész érvei!!!!
Szeretettel olvastalak!
Geot
Eta-Etusom - October 20 2010 22:29:07
A középiskolában, anno Latin-Orosz szakos voltam, és a futottak még kategóriába tartoztam a kezdeteknél.A latin tanárunk egy kifinomult, csendes szavú a pályája delelőjén már túljutott, szikár választékos eleganciával öltözött férfi volt.A tanév közepén történelem órán helyettesített, amit én szenvedélyesen tanultam..
Elképedve nézett rám a felelt közben..Az óra végén visszatartott.
-Mondja Vass-Engem nem szível,vagy azt a kristálytiszta tantárgyamat.. ami mindennek az alapja a Latin aminél csak az Ó görög a gyönyörűbb.El sétálhatna vasárnap a templom kertbe ha úgy gondolja... majd elbeszélgetünk!Igy kezdődőtt az , hogy leérettségiztem Latinból mint választott tantárgyból.Nem egyházi személy volt hanem a templom orgonistája a felesége meg a karvezető...Már most, magasabb kort értem meg mint Ők és a legféltettebb emlékeim azok a tea délutánok amit kedvemért készítettek.Ez a szelíd ember ha megjelent a folyosón, az osztályteremben mindig tisztelet teljes csend fogadta... Olyan volt a levegője...mai divatos szóval a kisugárzása.......1964 a felnövekvő beat nemzedék, az sem volt piskóta..
rapista - October 21 2010 00:39:45
érdekes, - és főleg tanulságos..

Egészségtanból kaptam egyszer az osztfőtől (Puska István tanár úrtól, korábban díjbirkózó, tanyasi tanító, egy időben töltőtollas maszek(!) később igazgató, nyugdíjasként festő)
- Senki sem tudta elmondani a fog rétegeit, a dendrit volt a mumus!
Az osztály lázadozott, hiszen nem is feleltem a második félévben.
De a szememen láthatta!
Megengedte, hogy bárki kérdezzen tőlem akármi!

Persze a fog és a dendrit jutott eszükbe!

Diadalmas ötöst kaptam, a fog után senki sem mert tőlem többet kérdezni!
Ma már nem tudnám pontosoan elmondani, de a múltkor egy eü dolgozó, telefonon, megkérdezte orvos vagyok-e?
Szakszerűen kérdeztem!!!
És olyan szót használtam: "fabulátor"...
rapista - October 21 2010 00:47:45
Elfelejtettem mondani, ütni - nem ütött, pajeszt húzott, és a tanáfi asztalon koppant néha a fejünk - de kiállt az osztállyal birkózni..
Osztálytársam dolgozatírás közben meg-meglökött, két paddal mögöttem ült, suta, balkezes...
A 363 toll és az antracén tinta, a jobb bicepszét sebezte meg, ahogy lökni akart, kifordítottam a tollszárat, figyeltem ugyanis!

Puska a Sajtós kémiatanár szekrényébe a ruhámnál fogva betett egy kicsit, az ajtó nem volt akadály.
Utána felszedette velem a gombokat.. a ruha nem szakadt, csináltatott volt, átszabott, a háború után.

Kémiai kísérleteink elmaradtak - se kémcső, s lombik... nem maradt ( na nem szárazon,) de épen! :-)
mamuszka - October 22 2010 08:46:52
Kedves olvasóim!
Örömmel látom, hogy sikerült előhívnom emlékezetes diákkori élményeket, emlékeket. Mindenkinek van - bizonyára - bőven, érdemes megörökíteni.

szeretettel mamuszkasmileysmileysmileysmileysmileysmiley
lenabelicosa - October 22 2010 09:00:51
Bennem is indultak emléke, kellemesek és kellemetlenek is. Bár én már a hatvanas években jártam az első osztályokat, és csak titokban tudtunk a templom karzatán tartott hittanórákra járni, mert az iskolaigazgató komoly büntetést szabott ki, ha elkapott bennünket...
Jó volt olvasni.

Szeretettel. Léna
mamuszka - October 22 2010 16:14:57
Szia Léna!
Korunktól függnek az emlékeink, de sok mindent megértünk, jót és rosszat egyaránt...mégis most már a múlt szebbnek tűnik, mint a jelen...talán gyakran így van ez...

szeretettel Mamuszkasmileysmiley
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2024. March 28. Thursday,
Gedeon napja van.
Holnap Auguszta napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Szollosi David
22/03/2024 01:16
Március 10 óta nem küldtek be verset???
Wino
18/03/2024 01:35
Jó pihenést mindenkinek!
vali75
09/03/2024 12:28
Szép napot kívanok! smiley
vali75
07/03/2024 06:24
Jó reggelt kívánok! smiley
rapista
05/03/2024 00:47
Jó éjt!
vali75
04/03/2024 06:02
Jó reggelt kívánok! smiley
vali75
01/03/2024 15:08
Szép napot kívánok! smiley
2xistvn
21/02/2024 10:06
csodás napot "Napkorong"smiley
vali75
18/02/2024 07:56
Szép napot kívánok! smiley
Szollosi David
16/02/2024 18:18
4x Szép napot! Feb 12-től máig... smiley
vali75
12/02/2024 15:21
Szép napot kívánok! smiley
vali75
11/02/2024 21:45
Jó éjszakát kívánok! smiley
2xistvn
11/02/2024 09:37
Köszöntelek "Napkorong" Szép napot!
vali75
11/02/2024 07:43
Jó reggelt Napkorong! smiley
vali75
10/02/2024 15:47
Szép napot kívánok! smiley
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes