|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,200
Nem aktiváltak: 0
|
|
_V fejezet: A szerelem
 V
Nos ez egy igen hálás téma ugyanis a történetbe szereplő karakter nagyon hasonlít rám. Még a második világháború ideje alatt történt az eset. Angliába sötét este volt. A Black Zippo néven ismert vadász pilóta cigarettát szívva ált kint a laktanya kapui előtt. Neki kellett ma örjáratot tartania Az utcába. Még annyi beleszólást a történetbe hogy Black Zippo nevét a mélyfekete öngyújtójáról kapta. A fiatal katona dideregve járkált fel alá a kis angol faluban. A hold nyugtalanítóan világított egy üres tanyára, régóta nem lakhatta senki. Zippo gondolta bemegy picit felemelegszik. Bent nem a szokásos pókhálós szobák fogadták sőtt még gyertyák is égtek bent, valaki lakott ott. Zippo elővette szolgálati pisztolyát és mélyeket sóhajtva lépdelt elő. Közbe ordibálta :
- Ha valaki van a házba jöjjön elő!!
- Körülbelül negyedjére kiáltott mire bentről egy női hang kiszólt.
- Jövök már jövök.... ó istenem már fürdeni se lehet ezektől.
- Blac Zippo megdermedt. Úristen ez biztos valami vén banya, de nem így lett egy nagyonis csinos fiatal barna hajú nő lakott a kis faházban.
- Elnézést kérek hölgyem hogy csak így berontottam csak tudja kérem fáztam.
- Hogyne tudnám én majd mindjárt rakok fát a kályhába.
- Hagyja kérem nem hagyhatom hogy egy hölgy dolgozzon helyettem mindjárt hozok én fát.
- A hölgy ledobta a törölközőt magáról amitől Black Zippo szemei kikerekedtek.
- Ó igen a fát a ház mögött találja, és kérem abbahagyná a kukkolást.
- Ó persze elnézést.
- Zippo nagyokat sóhajtva lépett ki a csípős hidegbe. Amióta bent volt csak a hölgyön járt az esze. Mikor be ért a hölgy egy nagy bögre forró teával és egy kevés Whisky vel várta.
- Ó kedves ha végzett üljön le és igyunk eggyütt.
- Zippo annyira bámulta a hölgyet ahogy kacéran mosolyogva főzött hogy megégette a kezét.
- Áááh jézus vére!!
- Naa miaz megégette magát?
- Óh semmiség csak nem figyeltem oda. Mégegyszer elnézést hogy ennyire bámulom magát csakhát maga gyönyörű.
- Óh köszönöm. Na akkor fenékig.
- Mindketten megemelték a poharat majd koccintottak.
- Na kedveském elárulja a nevét?
- Óh kérem engem Black Zippo nak hívnak.
- Nem azt a rendes neved csacsi.
- Nekem ez a rendes nevem. Nincs másik árvaházba nőttem fel nem ismertem a szüleim. Csak egy fekete öngyújtóm maradt tőllük.
- Óh értem engem csak hívj Jasmine nek. Tudod én se igazán ismertem a szüleimet. Még kicsikoromba meghaltak. Akkor igyunk az önállóságra.
- Ahogy a hold lement és a nap kezdte első szárnyait bontogatni Zippo sietve laktanya felé haladt. Amikor bent volt a laktanyán és végre aludni mehetett Jasmine járt a fejébe. Ahogy teltek a hetek Zippo egyre jobban megismerte Jasmine t amikor ő volt az éjszakás őr Jasmine hosszú órákon át sétálgatott vele az utcába itt ott romokon leültek beszélgetni. Ahogy a nyár eljött Zippo és Jasmine egyre többet sétálltak eggyütt a faluba. Eggyik alkalommal mikor egy romos épület tetején ültek Zippo leszakított egy vörös rózsát és Jasmine nek adta.
- Zippo ugye tudod hogy ez mit jelent?
- Persze hogy tudom.
- Jasmine letette a virágot majd magára rántotta Zippot és megcsókolta.
- Ugye nem felejtesz el soha?
- Soha kedvesem!
- Ha elmész én várni fogok rád.
- Én is kedvesem!
- Azt beszélik Zippo ekkor késett elősször a korai takarodórol. Másnap ismét ő volt az éjszakás. Természetesen első útja a tanya felé vitte. Azomban amint be ért a házba légvédelmi szirénák hangjai törték meg a csendet. Zippo nak most bevetésre kellett mennie. Jasmine utánaszaladt megragadta majd egy csókot nyomott arcára.
- Ne felejtsd el amit ígértél.
- Sose fogom kedvesem.
- Zippo kezébe nyomta fekete öngyújtóját és elment. Még sose rohant ilyen gyorsan. Amint beért egyből a repülőgépéhez futott. Aztán felszállt és eltűnt a füstbe, azt mondják eggyesek látták amint Zippo gépe lángolva a földbe csapódik. Lassan ötven év telt el a tanya azóta mintha újá született volna. Egy őszhajú férfi virággal a kezében lépett az ajtóhoz. Kopogtatott de semmi válasz. Mindennap megismételte de sose válaszolt senki a kopogtatásra. Eggyik napon a férfi kinyitotta az ajtót. Bent egy szintén idős hölgy egy fekete öngyújtót a kezébe szorongatva ült. Melette sok üres gyógyszeres levél. Arca hófehér volt. A férfi hirtelen oda ugrott hozzá.
- Jasmine!! Szólalj meg kedvesem.
- Zippo hát eljöttél.
- A mosolya még mindig olyan bájos volt mint ötven évvel ezelőtt.
- Jasmine mit műveltél magaddal.
- Utánad akartam menni hogy megkeresselek.
- Hiszen én itt vagyok.
- Zippo még a mentők kiérkezése előtt meghal szívinfarktusban. Jasmine a korházba menet szívleállásban. Bár halottak boldogok.
Nos ez a kis történet egy része annak ami velem esett meg. Most egy valódi részemet adom nektek. Remélem tetszett.
Robert P Clown |
|
|
- June 20 2011 10:02:37
Tetszett! Andy |
- June 20 2011 23:31:14
Örülök hogy örömöd leled benne  |
- June 23 2011 11:09:04
Kedves Robert!
Nagyon szép és megható a történet, bár sok helyen hiányoltam a vesszőket!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- June 23 2011 12:38:57
Mit is mondjak a hölgyek szeretik a vesszőmet  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. April 18. Thursday,
Andrea napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
