Ma délután eltemették Rozika nénit. Eddig ez volt az első temetés,amelyen voltam . A templom előtt van egy virágos bolt,én és Anya ott vettünk Rozika néninek külön-külön virágot. Én Anyával és Arival mentem el a temetésre.
A ravatalozóba mentünk a virágos helyiség után. Ott volt pár ismerős,akik énekeltek,verseltek Rozika néniért. Rozika néni két rokona , a sógornője,illetve annak fia később csatlakoztak hozzánk.
A férfi úgy jött be a ravatalozóba,mint egy gróf,majd Nekem köszönve,illetve Anyának bólogatva Rozika néni koporsójához vonult az anyjával karöltve. Az egyik pillanatban odalépett a koporsóban fekvő Rozika nénihez,majd vetett Rá még egy utolsó pillantást. Rozika néninek az orrát láttam ekkor,illetve azt is tapasztaltam,nagyon összement .Én és Anya többször is elsírtuk magunkat. Rozika néni egyik ismerőse is így tett. A többi gyászolón megviselt arcokat,nézéseket érzékeltem,amikor rájuk tekintettem.
Összesen harmincan voltunk a temetésen,amennyiben csak a gyászolókat,valamint a papot,illetve az ő két segítőjét számítom. A lelkész megdöbbenten sokat hibázott. Például az emberséges szó helyett azt mondta először,hogy „ember sok”. Utána azonban javította. Ám nem csupán Engem zavart a pontatlan beszéde,amely után következett a koporsó földbe helyezése ,illetve a földelés. A sírhely előre ki volt már ásva.
A temetés után szentmisét tartottak . Erre is elmentem Anyával,illetőleg Arival.
Ezen a megemlékezésen az Ave Maria című, megható zenei alkotás is elhangzott. Erre az eseményre,amely szintén a városunkban,ám másutt, egy templomban volt, kevesebben jöttek el.
Bár Rozika néni testileg elment ,a szívünkben és a lelkünkben-legalábbis Nekem és Anyának biztosan-, mindig megmarad! A temetőbe, amikor csak tehetem,kimegyek Hozzá!
Köszönöm szépen a figyelmet!
A szeretet nem vigasz - a szeretet fény.
Simone Weil
Együttérzek Veled! Írod, hogy voltak Rozika néninek hozzátartozói (sógornője, illetve annak fia), akik gondolom, eddig nem látogatták rendszersen és nem is segítettek neki. Te voltál az, aki ügyes-bajos dolgaiban segédkezett. Néha többet jelenthet számunkra egy idegen jóbarát, mint egy közömbös rokon!
Te számára a segítőt, a jóbarátot jelentetted Neki!
Ezután is mindig azt vedd számításba, hogy Te kinek mit adtál, és sohasem azt, hogy kitől mit kaptál!
Köszönöm,köszönjük! Alig látogatták,magára hagyták...!
Amióta megismertük, szinte csak rám és anyukámra számíthatott Rozika néni...!
Igen,nagyon szeretett Engem,sok mindent átéltem vele,sokszor mondta,csak én vagyok neki,rám számíthat. Néha azt is említette,mintha Istent látna a személyemben, stb..
Szívesen segítettem Neki mindig, hiszen nagyon megszerettem,s még mindig szeretem ,ez sosem fog változni,tiszteltem is,most is..
Szeretettel: Imre
szomorufuz - March 07 2012 19:55:19
Megható gondolataidat mély együttérzéssel olvastam.
Szeretettel: Szomorúfűz
vali75 23/04/2024 18:20 Szép napot kívánok! Murak Tibor 22/04/2024 20:42 Szervusztok Szerzőtársak! vali75 22/04/2024 19:32 Szép estét kívánok! hzsike 22/04/2024 18:05 Szépséges délutánt mindenkinek! vali75 21/04/2024 23:18 Jó éjszakát kívánok! rapista 21/04/2024 19:18 Jó éjt! Holnap jövök! vali75 21/04/2024 19:14 Szia István! Örömmel làtlak újra az oldalon. Remélem jól vagytok. vali75 21/04/2024 19:09 Szia Tibor! Írok pü-t. rapista 21/04/2024 19:08 Visszaállt!
Valika! Köszönöm szépen! üdv rapista 21/04/2024 19:07 Hová lettek a bejegyzéseim? rapista 21/04/2024 19:04 Valika! Zszs nevet a prózánál nem tudom kiütni a novellám előtt! Valaki betagadt! Köszönöm szépen! rapista 21/04/2024 18:43 Most küldök egyet!
üdv rapista 21/04/2024 18:37 Jó napot, lányok, fiúk! Murak Tibor 19/04/2024 19:01 Jó helyen járok, ha itt vagyok? A Napkorong volt az első internetes portál, ahova beküldtem a verseimet, de akkor még itt nyüzsgés volt. Mi történt, mi ez a nagy csend? Murak Tibor 19/04/2024 18:57 Annyira megváltozott itt most minden kedves Szerzőtársak. Mi történt? Ki szerettem volna egészíteni az írásomat és nem tudom, képet szerettem volna feltenni és nem tudok.
