Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikáprilis 25 2019 22:05:09
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Kapcsolat
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 8
Tag: orok szerelem55

Regisztráltak: 2,186
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Napkorong pályázat nyertesei.
Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc
Pályázatok
Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok
Online rádió
Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád
Fórumtémák
Legújabb témák
Asszociáció.
Szerelem
Anagramma
Minden ami jó... :)
Tagjaink által bek...
Legnépszerűbb témák
Asszociáció. [10187]
Szótaglánc. [8524]
Földrajzi-né -l... [7724]
MÜFORDÍTÁS [4923]
Szerelem [3542]
PageRank mérõ
Google PageRank
Váltás a VERSEK főoldalára P R Ó Z Á K
A SZABADULÓMŰVÉSZ
_
A SZABADULÓMŰVÉSZ

Hát igazán nem tudom, hogy a várakozással teli győzelmi ének mikor válik asztmatikus lihegéssé. Mikor hal el a dalban a vágy és remény, hogyan lesz a hogyan továbbot illetően.
Mikor sorvadnak el a tündérmesék, felváltva helyüket a realitás szürke- lélektelen arca, üveges tekintetével mélyen föléd hajolva, szemeidbe folyva eltűnteti azok csillogását, elpusztítva a holnapba vetett reményeidet.
Hiteidben és erődben fogyva, már inkább kívülállóként szemléled a körülötted lüktető világot,
már nem hiszel magadban, és nem hisznek benned, leíródtál, és észre sem vetted mikor.
Egyre inkább magáhzölel a csend, a volt, és elmúlt csendje,
látod a nevető- kipirult arcokat, de hangot már nem hallasz, csak a látványhoz képzeled.
Másodlagosan érintenek meg az élet dolgai, már csak szemlélője vagy és nem résztvevője,
már túl vagy mindenen, magányos sziget kiszáradt fáival, elhervadt virágaival.
Már nem tartanak rád igényt, elfogytak kötelezettségeid, és ez a szerencséd, mert egy megmérettetés rád nézve katasztrófával végződne- sóhajtotta az elaggott szabadulóművész, miközben öltözőjében ült megszokott deszkapadján, míg öltöztetője kínkeservvel húzta rá piros gumiöltözékét.
Ez lesz az utolsó fellépésem- szólalt meg rekedt hangján, kicsit ideges is vagyok, mert ez az akváriumban bemutatandó szabadulásom meglehetősen bonyolult.
Ezek a nehéz láncok és lakatok igencsak próbára tesznek, de búcsúfellépésem lévén, úgy a közönségnek mint jómagamnak meg akarom mutatni, igazán csodálatraméltó vagyok.
Egy igazi elismerés viharos légköre a hozzám méltó búcsú, hosszú cirkuszi éveim méltó befejezése.
Már rajta volt vízhatlan testhezálló öltözéke, középmagas, erőteljes alakján fiatalosan feszült a mez, csak ősz haja engedett korára következtetni.
Kellemetlenül érintette zaklatott idegállapota, persze minden fellépése előtt egy- két órával már feszültebb volt, de ez a mai, mindegyiken túltett.
Mi a fene van ma velem- kérdezte magától, és mély levegőket vett, karjait feje fölé lendítve.
Jó, hogy különösen nehéz gyakorlatot eszeltem ki ez alkalomra,
de ha jól végigkoncentrálom a dolgot, és betartom a technikai sorrendet, nem történhet baj,
időben levegőhöz fogok jutni.
Bebizonyítom ezeknek a pöffeszkedő kezdőknek, hogy valaki vagyok a szakmában.
Kicsit talán oldani tudta feszültségét, mosolyogni próbált.
Megy ez neked öregem, a te rutinod és szakértelmed verhetetlen. Hogy ennyire erősen gondolsz egy esetleges kudarcra, ez csupán az idegek játéka, a búcsúfellépés tudata okozza.
Oda sem szabad figyelned, ha a bal csuklód kiszabadítod, a többi gyerekjáték.
Csinált egy pár tornagyakorlatot, megnyugtatta a felismerés, még mindig erőteljes és robbanékony.
Segédje már előkészítette a nehéz láncokat és lakatokat, ott feküdtek az asztalon, csillogva a lámpa fényében.
Idegeneknek, és ijesztően kegyetleneknek tűntek.
Ugyan kérem- gondolta, olyanok, mint máskor. A vaslánc az vaslánc. Hidegek és kemények.
Nem lehetnek mézeskalácsból, elolvadnának a vízben- próbálta magát könnyed mosolyra kényszeríteni, de vicsorgás lett belőle.
Körülnézett, a kis szoba semmit nem változott, csak a falak és bútorok sarkai, élei, valahogy durván és élesen hasítottak a légtérbe.
Olyan idegen érzés volt, mint amikor véletlenül egy másik öltözőbe téved az ember.
Egyre több zavaró tényező vette körül. Csupa olyasmi jutott eszébe, amire sosem gondolt,
és főleg nem fellépései előtt.
Ilyen zavart lelki állapotban nem lehet koncentrálni- motyogta, és riadtan nézte a csillogó lánckupacot, ami most rengetegnek tűnt.
Az élek és sarkok is mintha egyre közelebb nyúltak volna álló alakjához, igen pőrének, és védtelennek érezte magát.
Úgy látszik kezdek megőrülni- szólalt meg hangosan, összevissza vizionálok, olyan szerteágazóan száguldoznak gondolataim, hogy nem is tudok a döbbenettől mit mondani
Még húsz percem van , hogy összeszedjem magam, aztán jöhet a siker, a vastaps. Ott fogok állni könnyed tartásban, csuromvizesen a medence mellett, lábaimnál hevernek levetett láncaim, és zúg a taps, a kollégákat meg öldösi az irigység.
Aztán a függöny mögött jönnek gratulálni, hogy hiába öregem, te ma is utolérhetetlen vagy,
és rázzák a kezemet, meg veregetik a vállamat.
Na persze engem nem lehet átverni, tudom, hogy a sárga irigység beszél belőlük, nem a szeretet.
Legszívesebben a medence fenekén látnának láncaimba gabalyodva megfulladni, de ez nem fordulhat elő.
Már csak öt percem van és engem konferálnak fel, most már tényleg gőzerővel összpontosítanom kell, mert elég magas nehézségi fokú gyakorlat, amit be fogok mutatni, és nem is tudom miért ezt választottam.
A publikumnak nincs finom érzékelője, a szakmára meg teszek, úgyis visszavonulok, nem érdekel mit mondanak rólam.
Hogy miért érzem magam ilyen bizonytalannak fogalmam sincs, legszívesebben lemondanám a mai fellépésemet, de már csak két percem maradt, és mindjárt égni kezdenek a figyelmeztető lámpák, és akkor mennem kell, nincs mese.
Őszintén szólva, nem is értem magamat, mi ez a hiszti, ez velem nem szokott előfordulni, pláne ennyi év után. Talán mégis kiöregedtem, ez a súlyos figyelmeztetés, amit nem is hagyok figyelmen kívül.
Ez lesz az utolsó fellépésem, aztán soha többet.
Na, kigyulladtak a fények, máris indulok, csak ne lennének ennyire bizonytalanok a lábaim.
Nem normális, hogy ilyen erős izzókat raktak a porond fölé, majd kisüti a szememet, jó, ha odatalálok a medencémhez.
Hogy harsog ez az átkozott zene, és mi ez a levegőtlenség.
Ezek a láncok is jóval nehezebbek mint szoktak, mintha a torkomat szorítanák, pedig nincsenek is ott.
Most beleereszkedem a vízbe, nagy levegő, lényeg, hogy először a bal csuklómat kell kiszabadítanom. A többi majd jön magától.
Alámerült.
Még hallotta tompán a harsogó zenét, és a nagyérdemű ordítozását.
Karjára tekert láncai kíméletlenül fogták.




Hozzászólások
farkas viola - február 09 2019 16:49:04
Kedves Gyuri!
Ez tényleg az utolsó volt! Őrület! Hogy tudtad ezt ilyen élethűen leírni?
Lehet, hogy egyik korábbi életedben Veled történt meg? Engem különben is idegesít az ilyen életveszélyes szám, teljesen kikészít, akár kiszabadul, akár nem. GRATULÁLOK, nagyon jó írás.
Szeretettel: Viola smileysmileysmiley
Kapolyi Gyorgy - február 09 2019 22:44:54
Kedves Viola.
Köszönöm a véleményedet, örülök neki.
Remélem, Te jól vagy.
Szeretettel.
gyuri
farkas viola - február 10 2019 16:14:03
Köszönöm kedves Gyuri!
Köszönöm kérdésed: Tudod, szem-műtétre várok, várok május 31-ig. Egyre nehezebben látok a romló szememmel.
Neked a legjobbakat kívánom szeretettel: Viola smiley
Kapolyi Gyorgy - február 14 2019 15:00:15
Köszönöm Viola.
Az én szürke hályogom sem népünnepély, sejtem, hogy mit érzel.
Még nem vitt rá a lélek hogy elmenjek, mert irtózom, ha velem babrálnak.
Szeretettel.
gyuri
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2019. április 25. csütörtök,
Márk napja van.
Holnap Ervin napja lesz.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Manon
25/04/2019 16:38
Szia Ica! smiley

Helen Bereg
25/04/2019 16:09
Csodálatos szép napot Mindenkinek! Szia Manon, Feri, Jack! smiley

Manon
25/04/2019 15:48
Neked is szép napot kedves Jack!

Jack51
25/04/2019 15:39
Nagyon szép napot kívánok mindenkinek a Nap korongon!

Manon
25/04/2019 12:08
Szépséges napot mindenkinek! smiley

KiberFeri
25/04/2019 07:53
Kívánom, hogy legyen ma mindenkinek verőfényesen nyárias napja!

Manon
25/04/2019 05:50
Szép reggelt Napkorong! smiley

Manon
24/04/2019 19:56
Szép estét mindenkinek! smiley

hzsike
24/04/2019 19:20
Szépséges estét mindenkinek! smiley

hzsike
24/04/2019 19:20
Szépséges estét mindenkinek! smiley

Manon
24/04/2019 13:11
Szép napot mindenkinek! Szia Margitka! smiley

orok szerelem55
24/04/2019 13:02
Kellemes szép napot kívánok Mindenkinek! smiley

Manon
24/04/2019 10:56
Szia Vali! smiley

vali75
24/04/2019 09:54
Szép napot kívánok Ica, Manon! smiley

Manon
24/04/2019 09:16
Szia Ica! smiley

Archívum
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes