Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikApril 18 2024 16:58:51
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 5
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,200
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Váltás a VERSEK főoldalára P R Ó Z Á K
Paszab és az imázs
_ lehet... önéletrajz is...








Olyan embermesés-szirupos történetnek kellene. Nem tudom megírni. Marad a szagos valóság. Remélem így is megtalálod benne, amit régen kerestél. Ha segít magad megtalálni, vagy elindít afelé, nyertél. Én meg, hogy reád találhattam!
Vágjunk bele, míg túl nem fényezem a lelked. Míg le nem teszed, mert nem érzed magadénak. Szóval. Pohár bor, rágcsálnivaló, pézsé mert õsz van és hideg a levegõ. Halk zene, hogy simogassa léted kispárna segged kényelmének Körberaktad vackod melegét a csönd falaival? Durozsol a számítógéped, kezedbe simul az egér, na akkor Hajrá Magyarok!
Volt egy kicsi asszonynak való töltött káposzta forma begyes szemrevaló csajos, aki tisztában volt kapósságával, meg hogy félárván bõ szegénységében nem fogja észrevenni a királyfi a fehér ló hátán fürkészve a tájat. Ezért tetszett néki, amikor egy jóvágású sudár-fekete hajú fiatalember, rogyott szárú fényes csizmájával hozzálépett, és udvarolt néki. Igaz, hónaljáig sem ért, kicsit italos volt, meg hazudós... Mások is adták volna érte testük-lelkük, ezért hoz-záment feleségül. Hozzátette férje bizonytalan valóságához koldusságát, mert hitte, rosszabb már úgy sem lesz, meg hátha megjavul.
A zsidótemetõ elõtt jobbra nyúló utca utolsó elõtti házának árendájában ismerkedtek egymás lelkével-testével a kanálispart árnyékában. Mivel a gazdának kellett a tulajdona, ezért átvit-ték hátukon életüket Pósába. Az ember traktorosnak készült, az asszony meg a tsz telep közel kétszáz mangalicakocáját gondozta szaporulatával együtt. Cserébe árendát kapott, meg gya-rapíthatta saját jószágállományát. Hasa gömbölyödött... Aztán életet adott egy fiúgyermek-nek, abban a reményben, hogy néki majd jobb lesz. És bejárt gyalog Hermina tanyára napon-ta többször Frankéhoz tejért, amit egy rozoga tehén tõgye adott. Szegény jószágot úgy kellett kitámasztani, hogy össze ne essen. Mondta is a tulaj Ica! Csak addig tartson ki ez a pára, ameddig a fiad nem lesz mindenevõ Szegény asszony meg járt az Ován, a Csúr, meg Paszab között, mert a muszájság A gyermek meg jól érezte magát a mangalica malackák között. Történt mindez akörül, amikor a tehetetlenség felszámolása után elkezdõdött a KGST, meg a Varsói szerzõdés határai között a Szovjetunió árnyékában felépítése a legvidámabb barakk-nak. A börtönbõl is kezdtek kijönni a megtévedettek... Nem volt kuncogás, dolgozni kellett, megbüntették azt aki munkakerülõ lett, cserébe engedték élni az embereket. Elérhetõ célokat adtak. El kellet tartani pártunkat s államunkat. Míg az emberek dolgoztak, nem gondolkod-tak a lehetne másképrõl. Így volt jó mindenkinek.
Az élet úgy hozta, beköltöztek a Bercsényi utcára, s ezzel Paszabi lakosok lettek. Elõször egy szalmatetõs árendába, majd a második fiú már a sajátépítésû terméskõ alapra rakott sárfalak közé érkezett az óvó palatetõ alá. Az asszony családja örült a fejleményeknek. Az irigyek meg gyûltek. A férj jó traktoros lett, és megbízható alkoholista. A gyermekek meg nõttek, de nem tudták miért. Felfedezték az udvart, az utcát, aztán a falut. A Tisza közelsége tabu lett, mely hitté vált. Viszonyítási alap lett más családok ismerete.
Sokszor éheztek az alkoholmámor árnyékában. Egyszer az asszony sajnálva a fiaik éhezését elküldte édesanyjához zsírért meg krumpliért a nagyobbikat a délelõtt folyamán biciklivel, mert úgy öt perc. Az el is ment, de a nagyi kérdésére rminek küldött anyád csak úgy jöttem magamtól válasz mögött a szégyen félelme izzott. Õ jóllakott, majd játszott, mert nem mert hazamenni. Anyja délután utána ment, benne meg menekülõre fogta félelmében a szégyene. Többé nem hitt néki az anyja, se nagyanyja. Az idõ folyt, a szégyene maradt.
Amikor esténkét a nagyi testének melegében tanította véle Én Istenem, Jó Istenem lecsukó-dik már a szemem, de a tiéd nyitva Atyám, amíg alszom vigyázz reámr30;r1; Õ hozzátette az én istenem jó istenem után; rbasa meg a kúrva isten
Mivel nem látta Istent, s nem szólt hozzája, kinevezte magát Isten mindent lát és tud alapon hanyagolta a tanulástr30; majd rájött valamire okosodni vágyott.
A munka kiesett kezébõl, meg menekülési kényszert érzett meg erõsödött benne a kíváncsiság; messzire vágyott, hogy majd hazatérhessen. Milliónyi titkot hagyott hátra az újjakért. Megle-põdött, a glott gatyán kívül van más is micsoda nõ! Tetszett néki.
Megkezdte leírni gondolatait, kereste hozzá a formát És Makón felfedezte József Attilát. Mindig mást akart. Vonzotta a tökéletesség. Mutatta volna másoknak is Nem lett simulékony Torony akart lenni, amihez lehet viszonyítani Elsõ írása változatlanul égett elméje tekervényeiben, ami arc poétikájává nemesült 1973 óta. Paszabi reggel
Még várnak
az álmok
az ágyam elõtt,
még égnek
a lámpák
a házak elõtt.
még alszik
az utca
a hajnal alatt,
de látod
amott
az embert!?
Belépni
készül
a csöndber30;
Vállán fénylõ
pengéjû
acélkasza villan,
övébe szúrt
kaszakõ
boldogan libben,
piroskockás kendõben
alma,
kenyér szunnyad,
s háta mögött
korcs lesi
biztos lépteit.
és néha
néha
kuncogr30;

Paszab, 1973.
Volt úgy - elolvasván írását mintha ismeretlen erõ vezette volna kezében a tollat. Fáradtnak érezte magát, s az idõ öt perc alatt öt órát rohant.
Ma már apja sírjához jár ki múltját újra rakni a feledés homályában. Nem ismerik fel, s nem találgatnak ki lehet. Olyan nõ takarítja hantját, akit nem ismerhetett, de mindig kívánt néki. A hantok egyre gyarapodnak, s csicsásabbak, itt-ott gazosabbak. Sok a múlt nélküli ember. A sírhant mellõl srégón kertünk végében fasor bólogat mögötte házunk sziluettjer Elõtte a templomtorony magasodó figyelme. Várja a feltámadást. Addig meg
rLehettünk volna csavargók is mondja testvéreinek szemük közt nézve egy Mihály napi köszöntõn
Néha lassan végig gurul csendben a számára összement falun. A bolt, ahol tanulta a szakmát. A haranglábas iskola titka. A tejcsarnok. A szövõház. A kocsma, ahova apja után járt. Az iskola a Túri család. Az óvoda Tajti család A kultúrház a lingisspires udvarával Az elsõ szerelem A nagy ér mögötti nagyi háza a cigánytelep Ennyi maradt meg a menekülése után. Emlékeinek fakuló csodái. Mert tartozni valahová kell! Magányos farkasként Fél, hogy fia kezébe nem tud mit adni. Teste unja már a banánt. Mennyi hasznos éve lehet még?! Úgy érzi sietnie kell. A hit van véle0; meg az alázat embertársai felér30; Tudja hol van az Isten mutatná másoknak is és tudja hogy hogyan szomorú mert nem fogadják el.
Imássá érett emlékei tarják negyvenöt évnyi távolból Paszabon. Családba vitték oda. De õ menekült. Makóra küldték, onnan is elszökött. Érpatak vonzotta onnan már nem vágyik
Keresi a miért mikéntjének hogyanját. Íme hát a példabeszéd
A mindenkori emberek értelmi szintjéhez mérten kell fogalmazni, hogy annak lehetõsége legyen megértenie. Természetesen ezzel nem biztosítható, hogy Az akarja is.
A példabeszéd fontosságán elmélkedve sajnálni kezdem Jézust; hogyan adta át az Úr akaratát és milyen gazdasági-politikai erõ közepette. Még a test elvesztése árán is.
Most kétezer év multán (Krisztus után) /a Biblia szövegeibõl az ember csak céljait alátámasz-tón emeli ki/ még mindig ott tartunk, hogy egy csoportérdek alapján újra Barabást választa-nánk. Több mint kétezer év. Hány emberöltõ? Mennyi célnélküli szaporulat. Egyetlen egy dolgot tanultunk meg; a természet visszafordíthatatlan és értelmetlen kizsákmányolását. Ez lenne a cél? A szükséges rossz?
Jöjjön a példabeszéd. Látok egy mozgóképet a maga hangosságában, miközben ülök a szaka-dék szélén, lábammal, kezemmel támasztva ki a testet a reá ömlõ mocsok ellen.
A kép. Emberek sokasága kíváncsiságának engedve nyomja az elõtte lévõt, mert nem tudja miért vannak ott oly sokan. Amikor már meghallja a szakadékba zuhanók jajveszékelését, már nem tud visszafordulni, mert a kíváncsi tömeg nem engedi. Így sodródik idõtlenül a mért idõben. A kép egyszerûségét értelmezni tudod-er akarod egyáltalán? Képzeld velem! Íme azok a gondolatok, amelyek szavakba öntve tolonganak az ujjaim közé szorult tollam hegyén.
A betegségében szenvedõt a táppénzes jogosultságát ellenõrzõ munkaképessé nyilvánítja, de szóban bevallja, hogy ez nem igaz.
A kórházban a kezelõorvos megállapítja, hogy a gyógyíthatatlant /jelen állás szerint/ javuló mutatókkal engedi ki, de a zárójelentésben nem ad segítséget a körzeti orvosnak, hogy a tüneti kezelést elõsegítõ gyógyszereket a megfelelõ receptre kiírja, amit a beteg számára elérhetõ áron megvehessen, abban a reményben, hogy hátralévõ idejét elviselhetõbbé tegye, még akkor is, ha tudja, a mellékhatások /gyógyszeré/ ez ellen dolgoznak.
Az egészség százalékosságának megállapítását végzõ bizottság minden orvosi eszköz segítsége nélkül, a szakorvos megállapításának ismerete hiányában, /a zárójentés tömege asztalán van/ annak értelmezésérõl nem beszélve, meghozza a számára érdektelen döntést, borzolva a beteg lelkiállapotát, erkölcsébe taposó viselkedésével. (Többek között megkérdezi a daganatos méh-eltávolítás után lévõ betegtõl /szövettan után tudja, hogy rosszindulatú/ rTessék mondani menstruációja van)
Hogyan forduljak bizalommal az orvos felé, (a kuruzslás megoldás-e) amikor érezteti velem, nem vagyok hasznos tagja a hatalom fenntartóinak, ezért létezésem elhanyagolható.
Amikor bemész a hivatalba, s újra kérik tõled, a feleséged ismételje meg azt a tény, hogy al-kalmazásában voltál ettõl-eddig, mert elsõre nem hiszi el, és mindezt úgy tüntetve fel, hogy a te hibád
A teszedõ part alsó kövén ülve, vagy a sorompó rúdjára támaszkodva nézni, hogyan kattog hívón a kerék a vagonok súlya alatt Buja vágyat ébreszt bennem is, ahogy a szakadék partján támasztom magam a lábammal, s kezemmel, miközben zúdul reám a mocsok, és látom mellettem a képpé formálódó példabeszédet fülemben hallani vélem raz ember saját hülye-sége miatt nem képes túlélni önmagát
Hangosan olvasva újra ezen írást, néked a ritmus, a mondanivaló megvan-e, vagy csak pa-naszáradat; vélem is történhetett volna.
A hit legyen véled barátom! És az alázat embertársaid iránt.







Hozzászólások
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2024. April 18. Thursday,
Andrea napja van.
Holnap Emma napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

vali75
17/04/2024 06:02
Jó reggelt kívánok! smiley
Murak Tibor
16/04/2024 18:40
Jó estét kívánok, szervusztok Szerzőtársak! smiley
vali75
14/04/2024 07:16
Jó reggelt kívánok! Tibor boldog névnapot! smiley
vali75
10/04/2024 06:31
Jó reggelt kívánok! Boldog névnapot kívánok Zsolt!
vali75
04/04/2024 07:17
Jó reggelt kívánok!
vali75
31/03/2024 08:56
Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok!
vali75
29/03/2024 11:55
Kedves Dávid! Nem küldtek verset, naponta többször nèztem, csak az utóbbi nèhàny napban.
Szollosi David
22/03/2024 01:16
Március 10 óta nem küldtek be verset???
Wino
18/03/2024 01:35
Jó pihenést mindenkinek!
vali75
09/03/2024 12:28
Szép napot kívanok! smiley
vali75
07/03/2024 06:24
Jó reggelt kívánok! smiley
rapista
05/03/2024 00:47
Jó éjt!
vali75
04/03/2024 06:02
Jó reggelt kívánok! smiley
vali75
01/03/2024 15:08
Szép napot kívánok! smiley
2xistvn
21/02/2024 10:06
csodás napot "Napkorong"smiley
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes