|
Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,199
Nem aktiváltak: 0
|
|
Amikor kiábrándulva zuhantam,
Te megszorítottad két kezemet,
És visszahúztál üres jelenembe,
Hogy feltölthesd szereteteddel.
Mikor szemem fájón könnyezett,
Lelkeddel gyengéden letörölted,
És az árnyakat messzire elûzted.
Te nem hagytad, hogy rettegjek.
Soha nem kértem semmit tõled,
Mégis adtál mindent elfeledve.
Barátságod emberré szelídített,
Aki újra bízik a boldog jövõben.
Nem tudod, hogy mit jelentesz.
Tõled kaptam második életem.
|
|
|
- October 14 2008 11:30:04
Megható, nagyon szép vers, az õszinte köszönet érzése csendül ki belõle!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- October 14 2008 12:07:17
Nagyon szép lett. A barátságot ápolni, védeni, kell, hogy soha ne tûnjön el. Akik veled voltak mindíg veled lesznek, mert hû barátot leltek benned. Üdv. Kormi |
- October 14 2008 13:24:49
Köszönöm a hozzászólást és az értékelést! |
- October 14 2008 13:50:26
Hidd el, Betti, én is! |
- October 14 2008 19:18:38
A szeretet nagy energia forrás, akár adva, akár kapva
Szeretettel Joli |
- October 14 2008 19:23:31
Igen, igy van, Joli! Szerencsere. |
- October 14 2008 20:44:16
Jó ez így!
Ügyesen írsz!
gen) . |
- October 14 2008 21:01:59
Koszonom Gen! |
- October 14 2008 21:17:29
Milyen jó egy ilyen barát melletted... akiben bízhatsz, akire számíthatsz, aki jó, hogy egyszerûen csak van... Szép lett! |
- October 14 2008 21:34:10
Magdika, koszonom! |
- October 14 2008 23:46:45
milyen csodás,hogy újra és újra kaphatunk egy "új" életet....szép lett! |
- October 15 2008 05:36:49
Mimone, koszonom neked is! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. March 29. Friday, Auguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|