|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,200
Nem aktiváltak: 1
|
|
Varjak,
ti csillogó bársony,
mélyfekete lények,
egyszerûn igénytelenek,
csodállak titeket.
Ha téli napon dideregve,
hideglelõsen fázva
nézem seregetek,
kik a semmiben keresitek
bizonytalan "kenyeretek",
mindig elgondolkozom,
s mélyen magamba szállva
döbbent meg létetek,
mily természetes nálatok
a percrõl percre írt
túlélés ténye...
titeket látva
újra és újra
bámulatba ejt
szívós, szótlan,
tûrõ, harcedzett,
szuverén lényetek. |
|
|
- November 21 2008 07:58:55
Kedves Magdileona!
Örülök, hogy ennyi sok mindenrõl tudsz írni. Ezek a harcedzett, szívós, szótlan, lények -ahogy írod -, egy csoportja ma károgva repült el a feme fölött a levegõben. De amúgy valóban szótlanul ülnek legtöbbször a fák búbjain.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- November 21 2008 08:52:29
Magdileona kedves!
Teljesen igazad van, ilyenek, meg még olyanabbak.
Anno, levest fõztek a szegények belõlük, igaz tetvesek voltak mint a fene és sokáig kellett a tûzön tartani, de vetekedik íze a tyúkhúslevessel. Ami a túlélést illeti, hát szabadon garázdálkodó tolvajok egytõl egyig, fekete "báránya" a földes gazdáknak, ahol jól laknak a magvakkal. Nem beszélve arról, rémálma a repülõpilótáknak. Bár van egy téli "feeling" -jük, ráadásul feketék.
KÁR, KÁR De azért jót írtál.
Grt. Sancho |
- November 21 2008 10:24:52
Sokoldalú vagy, Magdi, versed tetszett, de a varjakat sajnos Hitchcock óta nem szeretem.   |
- November 21 2008 16:56:21
Debrecenben sok van belõlük!
Ági lányom míg odajárt egyetemre, külön utakat kellett kitalálniuk, hogy merre nincsenek. Félelmetesek tömegében.
Nem hiába az ihlet
Szeretettel Joli |
- November 21 2008 19:10:12
Itt rákoskeresztúron, amikor a házam elõtt ellepik a fákat, és a villanydrótokat, az valami félelmetes hitchcocki érzés.
Félünk tõlük, de valójában nagy túlélõk, és hosszú az életük.
Jól megírtad Magdi.
Írtam az elõzõ versedhez, nézd meg légyszíves! |
- November 21 2008 20:27:02
Kedves Magdi,sokoldalú vagy,én is látom , a versed újabb kis csoda.Gratulálok! A varjakat szeretem.
Szeretettel:Barbara |
- November 21 2008 20:44:12
Köszönöm mindenkinek elöljáróban.
Nem tudtam, hogy ennyien asszociálnak Hitchcoock Madarak-jára. Azok nem varjak voltak... Való igaz, hogy ha sokan vannak, BÁRMILYEN fajta madárcsapat ijesztõ lehet.
Sancho, hát szabadon garázdálkodó tolvajok; mi mások lehetnének? Valahogy meg kell élniük, túl kell élniük... Nem díszmadarak, akik elõtt tálkákban kínálják a kaját. Én valahol tisztelem õket. Bármilyen zord, rideg-hideg, kilátástalan a külvilág számukra, valahogy meg kell éljenek. Az életösztön még embereknél is legyõzi néha az illendõséget... az éhség, létfenntartás nagy úr.
Jolika - itt tényleg nagyon sok van... mikor Dani fiamat szültem egy november végén, a Klinikán (ami a Nagyerdõ szívében van), meglepõdtem nap mint nap az ablakok elõtti fákon állomásozó tömeges varjúállományon. Nekem mégsem volt idegesítõ...
Szisz, köszönöm szépen, megnéztem - nagyon kedves vagy! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. April 19. Friday,
Emma napja van.
Holnap Konrád, Tivadar napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
