|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,200
Nem aktiváltak: 0
|
|
P-22
Hurrá nyaralunk
Sosem szerettem a nyarat,mert mindig egyedül maradtamEgyetlen rendes barátom volt az egész városban,erre most ő is elutazott.Így most itt ülök az ablakban,bámulva a kinti esőt.Az időjárás tükrözi a kedvemet…
-Dávid!-kiáltott fel anyám a nappaliból,-gyere le meg kell valamit beszéljünk!.Szuper-gondoltam.Jobb nem is lehetne,biztos munkába akarnak fogni.Vettem egy mély levegőt és lesomfordáltam a lépcsőn.-Miért hívtatok?-kérdeztem gyanakvóan,de ők csak vigyorogtak rám,mint két frissen mosott vadalma.
-Anyáddal arra gondoltunk,hogy jót tenne neked egy kis kiruccanás és…-Táborba akartok küldeni?!-vágtam bele apám szavába-Nem akarok napokig zsíros kenyéren élni..
-Nem erről van szó.Holnap indulunk a Balatonra.Külön szobád lesz és azt csinálhatsz amit csak akarsz.Elvégre elég nagy fiú vagy már.Délelőtt indulunk,feküdj le korán.
Nem hittem a füleimnek.A befásult,földhözragadt szüleim nyaralni visznek!Méghozzá a Balatonra!Kicsattanó boldogságom egyetlen apró dolog törte meg:mit fogok ott egyedül csinálni?
-Már alig várom,hogy induljunk.-mondtam és felszaladtam a lépcsőn. Nekiálltam csomagolni:ruhák,naptej,napszemüveg,szúnyogriasztó,kalap,meg minden ami egy Balatoni nyár túléléséhez kell.Korán lefeküdtem.
Reggel 10kor már úton is voltunk.Azon gondolkodtam,mi üthetett a szüleimbe, s azt hiszem rájöttem:a napokban lesz a házassági évfordulójuk.Ez mindent megmagyaráz.
Délután 3 körül értünk oda,az ősök útközben egy rakás helyen kiszálltak pihenni.Egy 4 csillagos szálloda előtt álltunk meg az autóval.Először azt hittem rossz helyre jöttünk,de mikor megkaptuk a kulcsokat és a fürdőlepedőket,minden gyanúm elszállt.Az én szobám tágas,napfényes és pont megfelelő volt.Kipakoltam a cuccaim és ebéd után ledőltem aludni.Az éjszakai élet biztosan izgalmasabb,mint homokozni a tikkasztó melegben.
Este 8 körül ébredtem fel és lementem a tóhoz.Vettem egy fagyit,almásat,a kedvencem.Az arcomat simogatta a langyos szél,a nap sugarai pedig beragyogták a víz felszínét.Mindeközben a fagylalt hűsítő íze átjárta a számat.Ennél nyugodtabb nyarat nem is kívánhatnék.
A hotelt teljesen elhagytam már,s amíg élvezkedtem a nyárban egyszercsak feltűnt a közelben egy móló.Odaséltáltam és leültem a szélére.A vízben itt már nem volt senki,a strand messzebb esett innen.Elővettem az mp3 lejátszómat és zenét hallgattam.Behunytam a szemem és kifeküdtem.Próbáltam örömöm lelni a pihenésben,de én valami bulizásra vágytam.
A móló egyszercsak elkezdett mozogni.Léptek ringatták.Egy lány léptei.Kihúztam a fülhallgatót és levettem a napszemüvegem.Gyönyörű volt:szőkésbarna haja csillogott a szélben,kék szemei elvarázsoltak.Óriási mázlistának éreztem magam,mikor rámmosolygott és integetett felém.
-Szia,Lilla vagyok.Leülhetek melléd?-mondta s már helyet is foglalt.
-Szia,persze.Engem Dávidnak hívnak.Te is egyedül vagy itt?
-Nem,haverokkal jöttem,de ők most elmentek sétálni.Inkább itt maradtam,észrevettelek téged és gondoltam míg visszajönnek beszélgethetnénk.
Így történt,hogy este fél 11ig dumáltunk.Elmesélte,hogy minden nyáron itt nyaral,szereti a környéket és az esti partikat.Jól éreztem magam vele és az elkövetkező 3-4 napon csak vele voltam.Napközben úsztunk,homokvárat építettünk,frizbiztünk és hihetetlen mennyiségű jégrémet faltunk fel.Az estéket pedig a mólón töltöttük.Lassan,de biztosan kezdtem beleszeretni.Hálás voltam a sorsnak,hogy ezt a helyet választották anyámék a pihenésre.
Aztán az egyik éjjel Lilla meglepő jókedvvel köszöntött és karonragadott.
-Gyere velem,ma óriási buli van a parton.-lihegte,a következő pillanatban pedig már egy söröshordókkal teli,kivilágított parton voltam,a zene dübögött és mindenki táncolt vagy ivott.Mi a tábortűz felé vettük az irányt,ahol Lilla bemutatott pár barátjának.Jófejnek tűntek.
-Kérsz sört?Vagy valami erősebbet?-mondta huncut mosollyal az egyik lány.Az hiszem Rékának hívták.-Igen kérek.Majd a pult felé vettük az irányt.Egy nagy pohár puncsal tértem visza.Miután megittam,a jókedvem is megjött.-Van kedved táncolni?-kéreztem Lillát,aki ugyanúgy be volt csípve mint én.Épp egy elég pörgős szám ment,mi pedig ráztuk magunkat.Ez a csaj őrült jól táncolt,éreztem a haja illatát,puha bőrét…Szerelmes voltam.
A tánc végeztével letelepedtünk a tűz mellé,én pedig átkaroltam Lillát.Nem ellenkezett,ezért úgy éreztem sínen vagyok.De ekkor meglepő dolog történt.Az egyik srác egy zacskót vett elő.Tabletták voltak benne.-Na ki kér egy kis ex-t?-erre mindenkinél körbejárt a zacsi.Nem hittem a szememnek.El nem tudtam képzelni Lilláról,hogy drogozik.De mikor megláttam,hogy egy szemrebbenés nélkül veszi be a cuccot,megváltozott a róla alkotott képem.-Na mi van nem kérsz?Ne legyél már ilyen nyuszi…meglátod jól fog esni.-majd kacsintott egyet és bizakodóan felémnyújtott egy tablettát.Nem akartam meghátrálni,ezért elfogadtam.Az elkövetkező pár óra teljesen kiesett az emlékeimből.
Sziréna hangja törte meg bennem a kábulatot,amire persze mindenki felfigyelt.
-Mi történik?-kérdezte kétcségbeesetten Lilla.-Hát ezek biztos nem cserkészlányok sütivel.Gyere bújjunk el.-és már szaladtam is volna,de a zsaruk mindenkit elkaptak.Reggelig egy fogdában ültünk,gondolom kiszúrták rajtunk,hogy betéptünk.
Soha többé nem nyúlok kábítószerhez.A szüleim ki fognak nyírni és többet nem hoznak nyaralni.Haragudtam Lillára,és ő ezt pontosan tudta.Nem beszéltünk egymáshoz,de láttam a szemeiben a megbánást.
Végül megérkeztek a szüleim és elmehettem.Nem tudom ő mennyi ideig maradhatott ott,de a nyaralás hátralevő részében nem találkoztunk. Próbáltam mindent elfelejteni,ezért a szüleimmel-akik nagyon ki voltak rám akadva-különböző programokat szerveztünk.Apámmal horgászni voltam,anyámmal bográcsost főztünk.
A nyaralásunk utolsó napján,megpróbáltam megkereseni Lillát,de sehol sem találtam.Hiányozni fog.
Mire hazaértünk,már a legjobb barátom is itthon volt.A vakáció többi részét vele töltöttem.Bringáztunk a parkban,fociztunk és jókat röhögtünk az elfuserált nyaralásomon.
A nyár viszont hamar végetért,a sátorozások,a strandolás és minden vele eggyütt elmúlt.Szeptember elején megkezdődött az iskola.
A suli kapujában álltam,és azon merengtem el tudom-e felejteni valaha azokat a balatoni órákat.Vajon a többiek mivel töltötték az idejüket?Csak nekem volt ilyen „izgalmas” a szünet?Már épp elindultam befelé,amikor valaki megragadta a kezem. -Szia Dávid!-csilingelt mögöttem egy ismerős hang.Éreztem az illatot is.Először azt hittem képzelődök.De nem.Ő volt az.Lilla.És ugyanúgy mosolygott,mint akkor a mólón…
|
|
|
- August 08 2009 15:14:53
Ügyes párbeszédes írás. Remélem nem úgy folytatódott a történet, ahogy azon a bizonyos balatoni éjszakán befejeződött. |
- August 10 2009 19:52:02
Érdekes történet volt, a stílus pedig idővel szerintem még sokat fog alakulni. Gratulálok. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. April 18. Thursday,
Andrea napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
