Napkorong

Én vagyok. Csak én.
Ülök a semmi közepén.
Délelőtt tizenegy, szombat,
Az idő múlik, tengelye
Mégis imbolyog, behorpad
Mert én időtlen lebegek.
A mosatlan nyújtja
Zsíros kezeit felém
Sikolt a szoba, a könyv,
Hogy történjen valami,
Hogy legyek kemény, de én
Csak ülök itt, a semmi közepén.
Kicsit szánalmas, hogy neked,
Pont neked írok,
Hogy reggel veled ébredek
És ha nem tart semmi,
Átkozódom és sírok,
Vagy unatkozva révedek
A fekete semmibe
És érzem, bárhol,
Ahol vagy, ahová mész,
Mint láncravert kutya,
Baktatok veled, feléd.
Ne szólj, ne is mondd!
Nem kell, hogy lenézz,
Lehetsz még te is
Saját testedben a vendég.
Ne is sajnáld!
Ilyen az élet.
Egyszer megölnék bárkit,
Máskor az árnyéktól is félek.
Most, hogy a kerék
Megakadt és ilyen lettem: merész,
Mégis végtelenül üres
Kiálltam, hogy
Elmondjam, mint
Próféta vagy
Elmebeteg hülye,
Hátha van még, aki meghall,
Aki megszán,
És odavet sértést vagy jó szót,
Hogy küzdj, vagy hogy ne bánd:
Kevés voltam és vagyok,
De vergődve süketen és vakon
Sikoltom hozzád, neked,
Csak fogadj el!
Én megteszek bármit.
Van, aki rám néz,
Van, aki ásít,
Vagy közömbösen
Vállat rándít.
A többi továbbszalad,
Lapozva a naptárt,
Mint szent mantra
Téphetetlen lapját.
Mások mondják:
Kisírt az arca
Feneketlen kút, mibe
Könnyeim töltöm, mint
Modern Danaida.
Szenvedek és félek,
Várom, hogy fájjon,
Kéjesen lebegek valami
Könnyű halálon
És magamon nevetek,
Ha szavadra néha még
Meg-megrezzenek,
Vagy lopva, mint betörő,
Kutatom életed morzsáit,
Hogy mikor merre jártál,
Vagy melyik szörnyű nő
Karjaiba veted magad
Helyettem gyáván.
És még sem teszek semmit,
Mert nem lehet.
Zabáltatom a semmivel
A céltalan perceket.
Várom, hogy történjen
És történhet, hogy várom
De nem tudom átlökni magam
Ezen a végtelen határon.

Hozzászólások

agota - February 26 2011 13:34:03
idő kérdése!
Jó ez a vers.
Ágota

pircsi47 - February 26 2011 15:31:52
thea!
Fantasztikus jól megírtad bánatodat! Türelem, majd alakul!

Gratulálok: Pircsi

Torma Zsuzsanna - February 26 2011 16:09:40
Kedves Thea!

Elég hosszasan "ecsetelted" szinte kilátástalannak tűnő helyzeted.
Én arra bátorítalak, hogy a céltalan percek helyett próbálj valamit tenni, hogy történhessen valami. Nem elég csak várni, tenni is kell érte.
Ha szerelmed szörnyű nők karjába veti magát, "helyetted, gyáván", akkor azért nem érdemes szenvedned. Éppen ezért kell lépéseket tenned...előre!

Üdv.: Torma Zsuzsanna