|
Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,200
Nem aktiváltak: 0
|
|
Hideg reggel van, és közelít a tél,
fa siratja lehullott lombkoronát,
ágait fehérre festi már a dér,
fagyos könnyek mossák szomorú arcát.
Messze fújja az avart, tombol a szél,
gyászruha alatt titokban tavaszt vár,
meghajol előtte, a haláltól fél,
öreg testét a fájdalom járja át.
A nappal aranyló fénysugarat fest
az égre, melegséget áraszt a vágy
arcod mosolyában,újra itt az est.
Feléledek. A remény sugara vagy,
kacér bogárszemed napsugarat vet
szívemre, és felenged az örök fagy.
|
|
|
- November 27 2011 19:13:53
Szépséges, meleg szonett...
Maryam |
- November 28 2011 08:01:16
Köszönöm elismerő szavaidat kedves Maryam.
Szeretettel: István |
- November 28 2011 10:52:31
Kedves István!
Nagyon szép a szonetted, tetszenek gyönyörű jelzők és megszemélyesítések is!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. April 19. Friday, Emma napja van. Holnap Konrád, Tivadar napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|