|
Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,195
Nem aktiváltak: 0
|
|

Aludj most csendben, így lesz ez rendben,
anyukád vigyáz reád,
hunyd le szép szemed, fogom a kezed
betakarlak, hogy ne fázz!
Érzem a lázad, aggódom, várj csak,
letörlöm gyöngy könnyedet,
nyeld le a gyógyszert, meglátod, jobb lesz
fájdalom nem gyötörhet
Így volt ez régen, nem ültem tétlen,
aggódtam, szívem szakadt,
én úgy féltem, de magamhoz tértem,
szeretet veled maradt.
Felnőttél kedves, de szemed most nedves
aludj el szép gyermekem,
vigyázom álmod, fájna hiányod,
tudnod kell, kellesz nekem!
Aludj most csendben, így lesz ez rendben
anyukád vigyáz reád,
fogom a kezed, itt vagyok veled,
sárkányok jönnek, de ne bánd!
Megküzdesz velük, máshol a helyük
szíved most úgy zakatol,
szép lesz majd nekünk, gyere, most megyünk,
álmodunk csendben valahol.
Nyisd ki a szemed, meglelted helyed
nem dörög, nincs zivatar,
tiszta a lelked, szólítom neved,
élsz újra, nincs is nagy baj!
Öröm az élet, gyúlnak a fények,
kis szívem, nevess velem,
gyermekem kérlek, mosolyogj, szép lesz,
mert itt vagy velem, s nekem!
|
|
|
- április 09 2014 01:02:49
Drága Anya! Itt leszek véled és mosolygok majd szépen néked!
Köszönöm kedves szavaid és szép versed-verseid!
"Mindig itt vagy,s ott leszek,ahol a szél zúg,s a nap nevet,de tudnod kell,szívem téged szeret!"
Gratulálok gyönyörű versedhez nagy szeretettel és tisztelettel!! Szeretettel ölellek! Kisfiad!     |
- április 09 2014 03:00:17
Drága Kisfiam!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, köszi kedves szavaidat, és örülök Neked, hogy a másik két gyermekem mellé Te lettél a harmadik. Tudod, mivel már öregszem - no nem nagyon, csak kicsit -, egyre többször jutnak eszembe a régmúlt történései. A lányom kicsit beteges volt, amikor közösségbe került - bölcsődébe -amire megszokta. Egy hét "táppénz", egy hét munka, így ment ez egy fél évig, amíg megszokta. Amikor éjszaka nyöszörgött és lázban égett a kis arca...tudtam, hogy ismét beteg lesz...De aztán megedződött.
Ti ketten fiúk másak voltatok!  és vagytok!
Szeretettel ölellek, sok puszi!
Anyu   |
- április 09 2014 10:02:15
Barátnőm kedves!
Nagyon szép a nosztalgia versed.
Oly hamar felnőnek a gyermekeink, Az én fiam is, már 37 éves, úgy elrepült az idő! Nemrég még én is ültem az ágya mellett és meséltem, ha rosszat álmodott!
Puszillak: Pircsi   |
- április 09 2014 10:24:59
Szia Barátnőm, rég láttalak - de látom, üzentél a "falon", hogy rossz volt a géped -, örülök Neked. Tudod, ahogy végig nézek a gyermekeimen, el sem hiszem, hogy már ők is negyven évesek. Komolyan mondom - lehet, hogy én hülye vagyok - de én úgy érzem magam, mintha most is még csak tizennyolc éves lennék, pedig már háromszor tizennyolc is rég voltam. A gyermekeinkkel kapcsolatos emlékek egyébként is elevenen élnek bennünk, én úgy gondolom. Én például még ma sem felejtettem el a szülés fájdalmait, pedig az sem ma volt. De én úgy gondolom, hogy az ember lelke örökké "fiatal" marad, és ez a lényeg!
Puszillak, köszi szépen, hogy olvastál.
Szeretettel: Évi   |
- április 10 2014 10:26:39
Lemaradásban vagyok Évikém!
Versed megérintő emlékeket idéz bennem is.
Nagyon szépen írtad, gratulálok baráti öleléssel: Maria    |
- április 10 2014 10:31:31
Köszönöm szépen drága Marikám, hogy olvastál, köszi kedves szavaidat.
Szeretettel ölellek: Évi   |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. december 14. szombat, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|