Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikApril 24 2024 16:17:18
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 3
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,201
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
V E R S E K Váltás a PRÓZÁK főoldalára
Az élet árnya


AZ ÉLET ÁRNYA

(K.K.-nak)

Álmomban jártam egy rémisztõ helyen,
Egy sírkertben, a szülõföldemen.
Léptem fekete port kavart köröttem,
Tudom, hogy egy lelket kerestem.
Az angyal, mi fölém hajol, feketén,
Szárnya körülfon, látom a hajnal ködén.
Sóhajok törnek elõ a régi földbõl,
Lelkek szállnak föl pokolból, mennybõl.
Mindet ismerem, de feledtem nevük,
Kísért az arcuk, és álmom felett õrködök,
De mindhiába, ébren is felém jön a lelkek árja,
Hogy kísértse éltem, és a halálom várja.
A fekete angyal mozdul, suhog a szárnya,
Éled a kísértet, alakot kap a szörny ruhája.
A sóhaj nem halk többé, kiáltássá válik,
És kínt szabadít fel, a csontról hús mállik.
De a sötét árnyék, ki most a földbõl kikel,
Arca még kutatja, de talán rá lel,
Kit oly régen keres, egy másik lelket,
És talán semmivé foszlik a rég, a volt,
Köd lesz a gaztett, és álom a múlt.
Kinyit majd ajtót, szívet a remény,
Újra szép lesz, mit csúffá tett a rém.
A rém, ki a halál maga és életekre tör,
Ki nem nézi ki vagy, az élet tömör
Hús fensége elillan messze, távolba szökken,
És a léleknek kín a kárhozott fekete isten
Látványa, hangja, minden mozdulata
És rikoltva, könyörögve a rab lélek szabadulna.
De az örök lánc feléd tart, kúszik a földön,
Minden arasz susogja feléd, hogy vár a börtön,
Csak idõ kell még, és minden elenyész
Nem dobban a szív és nem szorít a kéz.
Ezt ígéri-ígérte mind a fekete fejedelem,
De mióta a temetõbe én is eltévedtem,
Az álmok ködén, a sóhaj peremén,
Láttam én is õt, a Rém Hercegét.
Sötét volt mindig, árnyékban maradt,
És körbevették a rab lélekmadarak.
Sokan voltak, arcuk különbözõ
De emberi képük el-elveszõ.
Eltûnt mindenük, mik valaha voltak,
Nincs lelkük, szívük, ha szóltak
Valaha, már nem hallani soha,
Hangjuk a szél és a kóborló, kósza
Halvány, picinyke fény, ami hordozz
Egy dobbanásnyi reményt, ami hozz
Talán magával még sok százat,
Ha nem felejted az éltetõ lázat,
Mi él benned, duzzad és felemel,
Amit az ember csak legbelül lel.
Minek lennie kell benned, bennem,
A világ forgó, édes szövetiben,
És adnia kell erõt, hogy végül felemeljen.
Fel, fel, fentebb, mint ahol a vak sötét életre lel,
Ott ahol, az álmok lassan kezdõdnek csak el,
Amott, hol a fény újra tisztán ragyog,
Hol a Sötét már nem kavarog.
És mikor én még lent leszek,
A képzelet határán eltévedek,
Te fenn, ahol lenned kell,
Ott leszel bizony, a lelkekkel.
Én lenn állok majd és nézlek,
Már nem szakad meg a szívem érted.
Ekkor a földön csikorog majd a kín,
Felkel a Sötét Herceg és magához hív.
Sötét lesz arca, keze, és szíve,
De álmom már nem éltem lidérce.
Megtörik a fátyol, szakad a jég,
És oly boldogság lesz, mint rég.
Egyedül leszek, de mindig veled
Az álom-lidércet már soha nem leled
Itt a földön és az édes álmaidban,
Eltûnik, örökre, onnan ahol szeretet van.
Soha vissza nem tér, a sírbolt, a rém,
Szabadok vagyunk, minden oly szép.
Eltûnt az angyal, fehér galamb szárnya
Simítja arcom, És a sötétség árnya
Eltûnt, vesztett a végsõ harcon.
Élni így kell, mindig szabadon,
Ne álom kössön gúzsba, rabláncon
Ne tartson a félelem, füstgomoly
Ne legyen rabja szívnek, tarka képzeteknek,
Törje meg a lélek az örök sötétséget.
Legyen hát vége a lidérces képnek,
Ébredj fel, és nézd! Tûnnek a rémek.
Elhagynak téged, ha nem kötöd õket
Magadhoz, és várod az álom õröket.
Egyszer mindennek vége, ne harcolj folyton,
Örülj, mit kapsz, tied, ne búsulj a sorson.
Boldog egyedül is egy életen át lehetsz,
De többen jobb, így oszd meg életed.
Hozzászólások
mullerildiko - February 14 2008 06:59:14
Megborzongtam, mély igazságok: Ildismileysmiley
denes - February 14 2008 08:50:38
Ez az élet himnusza is lehetne és az életet valóban meg kell osztani, úgy többet ér.smiley
kormi37 - February 14 2008 13:38:00
Érdekes és borzongós lett a versed. De Denesse egyetértek. Gratula.
Szeretettel:Kormismiley
Meave - February 16 2008 09:04:55
Köszönöm szépen!!! smiley Hát, nem gondoltam, h bárkinek is tetszeni fog, de örülök. smiley
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2024. April 24. Wednesday,
György napja van.
Holnap Márk napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

vali75
24/04/2024 08:23
Szép napot kívánok! smiley
vali75
23/04/2024 18:20
Szép napot kívánok! smiley
Murak Tibor
22/04/2024 20:42
Szervusztok Szerzőtársak! smiley
vali75
22/04/2024 19:32
Szép estét kívánok! smiley
hzsike
22/04/2024 18:05
Szépséges délutánt mindenkinek! smiley
vali75
21/04/2024 23:18
Jó éjszakát kívánok!
rapista
21/04/2024 19:18
Jó éjt! Holnap jövök!
vali75
21/04/2024 19:14
Szia István! Örömmel làtlak újra az oldalon. Remélem jól vagytok. smiley
vali75
21/04/2024 19:09
Szia Tibor! Írok pü-t.
rapista
21/04/2024 19:08
Visszaállt! Valika! Köszönöm szépen! üdv
rapista
21/04/2024 19:07
Hová lettek a bejegyzéseim?
rapista
21/04/2024 19:04
Valika! Zszs nevet a prózánál nem tudom kiütni a novellám előtt! Valaki betagadt! Köszönöm szépen!
rapista
21/04/2024 18:43
Most küldök egyet! üdv
rapista
21/04/2024 18:37
Jó napot, lányok, fiúk!
Murak Tibor
19/04/2024 19:01
Jó helyen járok, ha itt vagyok? A Napkorong volt az első internetes portál, ahova beküldtem a verseimet, de akkor még itt nyüzsgés volt. Mi történt, mi ez a nagy csend?
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes