Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikApril 23 2024 12:29:27
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 9
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,200
Nem aktiváltak: 2
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
V E R S E K Váltás a PRÓZÁK főoldalára
Ballada Máriáról

Ballada Máriáról

Máriának hívták, szép szeme szomorú,
Fiatal sorsát szegény tűrte konokul.
Egy nagycsalád sarja, első az öt közül,
Rengeteg dolga volt a négy gyerek körül.

Iskolába indul szegény, gyenge lányka,
Kopott cipőjében, szakadt ruhájában.
Vállán lóg a szatyra, siet, szinte futva,
Kannafedőjében rántásos galuska.

A leckéjét otthon anyja nem kérdezte,
Dolgoztak szülei, nem is remélhette.
Amikor hazaért, sok éhes száj várta,
Kenyér sütése volt azonnal munkája.

Dagasztani kellett, kemencébe sütni,
Neki kellett ehhez rőzsét is gyűjteni.
Alkonyat táján már indult is útjára,
Erdő mélyébe ment, hogy erdész ne lássa.

Sűrű bokrok között, félénken ballagott,
Meg-megállt riadtan, időnként neszt hallott.
Félve, remegve a gallyakat kapkodja,
S mit megszedett, bekötve hátára tolja.

Megsebzett tenyérrel törölte kis arcát,
Csalán csipkedte a meztelen lábszárát.
Meggörnyedve lassan testét húzta-vonta
Erdőből kifelé, kissé botladozva.

Anyjától nagyon félt, neki el sem mondta,
Az erdész a rőzsével többször megfogta.
Hiába a sírás, könyörgés, meg minden,
Postás a büntetést sajnálkozva vitte.

- Ó, te anya, hát nem féltetted kincsedet?
- Erdőbe küldted még kiskorú gyermeked?

Így ment ez évekig, lélek szakadtáig,
Iskolát sem végzett el, csak hat osztályig.
Abban az időben nehéz volt az élet,
Sok keserűség érte a szegény népet.

Később már apjával emberként dolgozott,
Fáradtan a kamasz lány alig alhatott.
Munkáért, mit kaptak, kamrájuk tele lett,
Ebből telt ezután, mit a család evett.

Jószágokat neveltek, földet kapáltak,
Aratókkal együtt napestig kaszáltak.
Szép lány volt Mária, néztek is utána,
Irigy volt rája a falu legtöbb lánya.

Első báljára készül anya s szép lánya,
Egy barna legény rögtön meg is csodálja.
Szerelmesek lettek, fiatalok, szépek,
Teltek is gyorsan a nappalok és éjek.

Telt múlt az idő, s mi nem várat magára,
Szerelem gyümölcse jelzett nemsokára.
Jaj, neki fájó szívét bánat kínozza,
Anyja megveri, a falu is megszólja.

- Anya! Ne bántsd a lányt, ne kergesd halálba.
- Megesik ilyesmi a legjobb családban!

Mária ment, cipelte súlyos bánatát,
Tolta kerékpárját a jeges Tiszán át.
Ráhajtott elszántan a recsegő jégre,
A Tisza veszélyes, befagyott vizére.

Nem törődve azzal, ha életét veszti,
Gondolván, e tettét mindenki megérti.
Állj meg te, lány! Ne menj, kiáltanak rája,
Nem jártak még rajta, ne menj a Tiszára!

De a lány sietett, ment, hátra sem nézett,
Jobb lesz, gondolta, ha életével végzett.
Nagyon félt anyjától, félt a nagyvilágtól,
A falu népének csúfos pletykájától.

Menekült szegény, szinte eszét vesztette,
Legénye sem tudta, ezt nem is sejtette.
Törte fejét, mi lesz, ha anyja megtudja,
Inkább a halál, vagy világgá is futna.

A jég rianása vészes hangot adott,
De a lány ment, nem látott, semmit nem hallott.
Folyó közepére ért, majd hátra nézett,
Fel sem fogta tettét, semmit nem is érzett.

Túlpartra átérve a földre lerogyott,
Arcát takarva fájdalmában zokogott.
A befagyott folyó kegyes volt hozzája,
Angyalok vigyázták e vészes órában.

Kik utána mentek, mindenki megborzadt,
Szerencséje volt, hogy a jég be nem szakadt.
Így végződött e napnak öngyilkos tette,
Köszönet, hogy Tisza őket el nem nyelte.

Szülei megtudták lányuk rémes tettét,
Oltár elé vitték a leányt és legényt.
Már békességben indult a pár útjára,
Nem is gondoltak ők keserves múltjukra.

Kisfiúk született, boldogan nevelték,
Így élte Mária fiatal életét.
Ezennel balladám végére is értem,
Éljenek boldogan, Istent arra kértem!

Ez igaz történet volt 1952-1957-ig. Kik a jégen utána mentek, az a lány nagyapja és udvarlója volt! A nagyapa egyedül tudta csak, hogy az unokája babát vár, és nem engedte bántani a lányt az anyjának.
Hozzászólások
gyongyszem555 - October 27 2015 16:29:39
Remek balladádat - mely igaz történet -, szeretettel olvastam szincike. És tényleg a nagypapa segítsége szükségeltetett ahhoz, hogy nem legyen belőle tragédia. Menyi ilyen eset lehetett a múltban, az ostoba emberek között. Mert az bizony nagy szégyen volt, ha a lány teherbe esett esküvő nélkül. Nem szerettem volna ilyen szülőket...pedig sok fiatal lánynak ilyen jutott abban az időben.

Szeretettel ölellek: Évismileysmiley
Deak Eva - October 28 2015 05:02:45
Kedves Inci! Itt is olvastam a remek balladát, mit nagy gondossággal írtál meg. A történet, hogy valós is ráadásul, szívszorító. Gratulálok hozzá! Szeretettel. Évasmiley
szinci - October 28 2015 15:31:39
Köszönöm Évikék a látogatást . gondolkodtam, hogy ezt a hosszú verset föltegyem e? De aztán mégis ,hátha elolvassa valaki. Igen Évike abban az időben más erkölcsök uralkodtak, nem úgy mint ma smiley. Ki tudja melyik a jobb.
Ölellek benneteket. szincismiley
farkas viola - October 29 2015 06:46:27
Kedves Szincike!
Megható, szívszorító történeted szívesen olvastam.
Szeretettel gratulálok: Viola smileysmileysmiley
Dellamama - October 29 2015 07:01:22
Szincikém!
A történetet nem lehet pár sorban leírni. A balladád nagyon megható szerencsére happy and véggel.
Szeretettel olvastam és fogadd őszinte gratulációmat.smileysmiley
szomorufuz - October 29 2015 13:34:27
Incike Kedves!
Megható történeted szeretettel olvastam. Bizony, nálunk is voltak a régi időkben családok, ahol az első szülött lánynak a munka és a szenvedés jutott -a szigorú anya mellett. Szerencsére itt nem történt tragédia. Gratulálok - szeretettel ölellek - Szfűz
szinci - October 30 2015 06:31:42
Köszönöm szépen mindnyájotok látogatását , kedves hozzászólásokat.. Ölellek benneteket . szincismiley
Tiberius - October 31 2015 14:33:58
Kedves Syinci !

Megható igaz történetedhez szeretettel gratulálok
Tibor
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2024. April 23. Tuesday,
Béla napja van.
Holnap György napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Murak Tibor
22/04/2024 20:42
Szervusztok Szerzőtársak! smiley
vali75
22/04/2024 19:32
Szép estét kívánok! smiley
hzsike
22/04/2024 18:05
Szépséges délutánt mindenkinek! smiley
vali75
21/04/2024 23:18
Jó éjszakát kívánok!
rapista
21/04/2024 19:18
Jó éjt! Holnap jövök!
vali75
21/04/2024 19:14
Szia István! Örömmel làtlak újra az oldalon. Remélem jól vagytok. smiley
vali75
21/04/2024 19:09
Szia Tibor! Írok pü-t.
rapista
21/04/2024 19:08
Visszaállt! Valika! Köszönöm szépen! üdv
rapista
21/04/2024 19:07
Hová lettek a bejegyzéseim?
rapista
21/04/2024 19:04
Valika! Zszs nevet a prózánál nem tudom kiütni a novellám előtt! Valaki betagadt! Köszönöm szépen!
rapista
21/04/2024 18:43
Most küldök egyet! üdv
rapista
21/04/2024 18:37
Jó napot, lányok, fiúk!
Murak Tibor
19/04/2024 19:01
Jó helyen járok, ha itt vagyok? A Napkorong volt az első internetes portál, ahova beküldtem a verseimet, de akkor még itt nyüzsgés volt. Mi történt, mi ez a nagy csend?
Murak Tibor
19/04/2024 18:57
Annyira megváltozott itt most minden kedves Szerzőtársak. Mi történt? Ki szerettem volna egészíteni az írásomat és nem tudom, képet szerettem volna feltenni és nem tudok.
vali75
17/04/2024 06:02
Jó reggelt kívánok! smiley
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes