Csak a sorsomat játszom,
aki bújt, aki nem, megyek.
Hallod a szívverésem?
Hol veszett, hol egyenletes.
Van, hogy erősnek látszom,
míg álmaim törékenyek,
de rész vagyok lelkedben
hol időnként megpihenek.
Simul szeretet, féltés,
lángjából félre is teszek,
erőt ad az egyensúly,
hiszek neked, rád figyelek.
Becsülök békét, csöndet,
de, ha kell kiáltás leszek!!
Egy visszhang a szélben,
aki bújt, aki nem, megyek.
Alkony / Ilona Zagyi Gáborné / |
|