|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,200
Nem aktiváltak: 1
|
|
Az utolsó napsugár nyári éjszaka,
Az ébredõ tavasz balzsamos illata,
A hó alatt nyíló vérvörös rózsa,
Szántókon az õsszel aranyló búza,
Te vagy..
Pusztító árvíz, arató halál,
Õrületbe hajszoló, átkozott magány,
Önmagadra boruló, fekete szemfedél,
Az utolsó szög egy koporsó fedelén,
Te vagy..
Békét vágyó, lázadó gyermek,
Sírsötéten hallgató, rég üres vermek,
Mindent uraló, éltetõ szerelem,
Halált hozó, szomorú végzetem,
Te vagy! |
|
|
- March 11 2008 08:56:40
Érdekes gondolatok és szókifejezések.Az ellentétek teszik feszültté a verset.
Bár ez egy elképzelt vers,azért, hogy kritika is legyen benne, a hó alatt nyíló rózsa olyan valószerûtlennek tûnik, bár biológiából sosem voltam jeles tanuló. |
- March 11 2008 10:42:56
Kedves Gondika!
Nagyon szép a versed. Csak annyit jegyeznék meg (ill. kérdeznék meg) Tõled, hogy véletlenül, vagy tudatosan írtad a "hó alatt nyíló vérvörös rózsát" és a "szántókon õsszel aranylõ búzát"?
Mert a gabonaféléket már nyáron betakarítják, õsszel valószínûleg már nem fénylenének aranylóan. De összességében szépen írsz!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- March 12 2008 11:49:04
Direkt így írtam.A rózsa,és a búza is valahol a lehetetlenséget akarja kifejezni.Valami,ami létezik,de mégsem |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. April 19. Friday,
Emma napja van.
Holnap Konrád, Tivadar napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
