Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikMarch 28 2024 11:27:02
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 4
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,199
Nem aktiváltak: 0
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
V E R S E K Váltás a PRÓZÁK főoldalára
LÉLEKR?L LÉLEKRE 1/2


















II. ének

Új napra ébredtél, csíp?s hideg reggel,
Jó édesanyád ébreszt, der?s gyermeksereggel.
Ízlik a reggeli mi kenyér, igaz bundás, s meleg tej,
Ez lesz az új életed, az úr, ezt adta neked, hej'.

Seregletek szép ruhában, tanítótok a nagy juhász,
Bárányként hallgatjátok, mit oktat, s mi fohász;
Délid?ben éhét csillapítá, a sisere gyerekhad,
Mi szem-száj ingere, de nem sült, s r?t vad.

Véget ér egy napod, s okultál nagyot rendesen,
Fejed puha párnádra hajtod, s alszol csendesen.
Éjjel száll rád, kínzó ezernyi csodás gondolat,
Az el?z? tudatodból, valami, csak ottmaradt.

Még egy új nap, mi dolgod b?, s rengeteg,
Napszámba megy, e fiatal gyereksereg;
Szántóföld, merre ezer gyermek szeme ellát,
Sok a dolog, s még nagyobb a b?séges határ.

Sok fiatal csillogó szem, mi szúró tekintet,
Közöttük egy pár, mi mosolyog, s kerülget.
Bátorságod határozatlan, míly szép gyöngyszem,
Megismernéd, de nem mered, talán majd egyszer!

Hideg tél j?, s foga csikorgó, hava nagy,
Hosszúra nyúlik, s még nem jön tavasz.
Id?d rengeteg, fiatalságod der?s, s néha hallgatag,
Tettvágy, mi benned van, buzog, únos-úntalan.

Olvadó jég, s cseperg? víz, kék folyó árja nagy,
Iszonyú rössel megjött, a várva várt tavasz.
Madár csicsereg, mez?n f? zöldell, s virág virít,
Rég vártad e évszakot, mi f?t, s vidít.

Rohan veled fiatal éned, szíved szerelmet ver,
Újból látod a lányt, kihez közelednél, most ? nem mer.
Szeme csillog, sugároz, életet, új reményt,
Napra hold, holdra nap, s eljött a nyárvég.

?szbe fordult id?, évszak, mi színbe öltözött,
Szívedbe szerelem, s új sugár költözött.
Érzed a tüzet, mi belülr?l f?t, s éget,
Már csak távolról látod, a múlt messzeséget.

Napra nap jön, s hétre hét, érzed szíved hevét,
Kézfogás, s csókra csók, suttogod, szerelmed nevét;
Testetek egybeforr, nap, mint nap untalan,
S nem hideg e tél, az új tavasz útban van.

Friss patak partján, odvas tölgy tövében,
Játszadozik két szív, szerelem tüzében.
Mily tölgy régen egykoron, csemeteként énekelt,
Szerelmes dalt, mi ajkán csurgott, h?s harmat.

Vágyod a szerelmed, hitvesként látni azt,
Vidám ?szi nap, mi megtörtént, tél, s tavasz.
Rohannak évszakok, s munkádban sok évek,
Elveted magod, s kel ki abból csodás kis élet.

Csodás leány élet, mit szép nyárvég hoz,
Áldod a napot, mi végre hosszan feloldoz.
T?nöd a csendet, mely életed búja az,
Szereted, e gyermeket, ki hangja, mint a lant.

Nem kis id?, nem is csak egy, hanem még,
Ajándékoz fiúval is, a tavaszi virágzó rét;
Két csemete, mily csodás élet, vize tiszta,
Szeretettel kedvesed, mámorod nem mindig issza.

Kristálytiszta vizét iszod életnek, mi üde, s h?s,
Életnek találtál értelmet, mely csupa-csupa der?.
Méz, mit számodra e két kis élet jelent,
S eme édes ned?, sokszor feledtet múltat, mi teremt.

Mint harcos, s gladiátor, harcolsz e négy életért,
Nap, mint nap küzdesz, mit kapsz, mit remélsz.
Értéked, míg korosodsz, úgy érzed egyre kevesebb,
S léted már nem tiéd, de a szíved egyre hevesebb.

Ördögöd, s angyalod, földön szakítanak fel, s alá,
Kiben remélsz, e hazából ?szintét, s nem árulást.
Ördögöd is ember, fogná mindkét kezed,
S angyalod sem engedné elcsavarni a fejed!

Állj, ki vagy, magányos lettél sokak közt,
Míg, Emberként a természet, sokszor leny?göz.
Napod t?z perzsel?n, Holdad jégként éget
Sok-sok csillag között, keresed a messzeséget.

Lélek száll, harangot üt, s búsan barangol,
Mint érett sz?l?fürt, nem kér a haragból.
Tisztán, de üresen, lélektelen lettél mára,
Dohos, csendes, s üres, házadnak portája.

Kéred az élet vizét, mi ereidben folyna szét,
S feltölti léted, izzó fiatal, s h?s lényét.
Vágysz a mosolyra, szép szóra mi magasztal,
S simogató asszonyi kézre, ki vígasztal.

Fekete az égbolt, s mily távol már a reggeli pirkadat
Megszáll megannyi homályos folt, s rémiszt? gondolat.
Bezárt a világ, sötét s hosszú folyosója,
Sok-sok ajtó, mi rád vár, lelkednek béklyója.

20060309
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!
Hozzászólások
denes - July 10 2007 15:44:13
Mint egy eseményekt?l dús teljes nap, szerelem,természet, életút és sorslátás.Szinte mindent felölel e zaklatott versed.
Tiborsmiley
krisztina - July 10 2007 21:05:42
Hát Drága Lajos, meg kell mondjam, még a b?röm is lúdb?rös lett!
Nagyon szépek a képek, gyönyör? metaforák, és eseménnyel teli fergeteges szóforgataggal megírt vers!A természet leírása, a szerelem tüzének és lobbanásának ,,mesélye".Aztán szinte átkúszik boruba a tollad, és az ember azon veszi észre magát!:Kesereg!
Tudod, ezekr?l a dolgokról írtam neked tegnap.Kiváncsi lennék ezek a szavak honnan jönnek.Elfeledett, és már szinte csak m?fordítok emlékezetében él? szófordulatok.Csak kicsit érhetnék bele abba a gyönyör? álomba, ami megajándékozott téged, ekkora tehetséggel! Szeretettel:
Krisztismiley
LouisdelaCruise - July 10 2007 22:11:24
Köszöntelek benneteket!
-Kedves Krisztina!
Hát folytattam, s még koránt sincs vége!
Tulajdonképp, a mostani életem írtam le, de ami ezután jön attól még én is megijedtem! Azt hittem eddigi életem negyvekét évén át, hogy a "Lélek", valami hókusz-pókusz, de ez valami más!
Nem tudom, hogy pontosan miért, de egyik hétr?l a másikra, mintha lelkevesztett embenek éreztem volna magam! Aztán jött a felismerés, hogy mikor "visszatért"
teljesen mást éreztem, mint az el?z? id?kben, aztán egy még rosszabbnak t?n? történt, mintha két énem lenne, egy kett?sség alakult ki bennem! Na ett?l megijedtem, néha nem tudtam, hogy mit is csinálok, (csak mennem kellett és nem tudtam, miért és hová?)
Mindig kerestem valamit, vagy valakit!
Néha azt sem tudtam, hogy merre járok!
Tulajdonképp így visszaemlékezve, nagymértékben hozzájárult egy másik ember is! Egy csodálatos ember,
bár ? még az "álmát" alussza most is!
(szeretném felébreszteni, bár még nem sikerült!)
Nos, Én felébredtem és el?ször nagyon rossz érzés volt, de már rájöttem, hogy csodálatos dolog történt velem!

Köszönöm érdekl?désedet: Lajos

Louis De La Cruise
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Felülmúlhatatlan! Felülmúlhatatlan! 0% [Nincs értékelve]
Nagyon jó Nagyon jó 100% [1 szavazat]
Jó 0% [Nincs értékelve]
Átlagos Átlagos 0% [Nincs értékelve]
Gyenge Gyenge 0% [Nincs értékelve]
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2024. March 28. Thursday,
Gedeon napja van.
Holnap Auguszta napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

Szollosi David
22/03/2024 01:16
Március 10 óta nem küldtek be verset???
Wino
18/03/2024 01:35
Jó pihenést mindenkinek!
vali75
09/03/2024 12:28
Szép napot kívanok! smiley
vali75
07/03/2024 06:24
Jó reggelt kívánok! smiley
rapista
05/03/2024 00:47
Jó éjt!
vali75
04/03/2024 06:02
Jó reggelt kívánok! smiley
vali75
01/03/2024 15:08
Szép napot kívánok! smiley
2xistvn
21/02/2024 10:06
csodás napot "Napkorong"smiley
vali75
18/02/2024 07:56
Szép napot kívánok! smiley
Szollosi David
16/02/2024 18:18
4x Szép napot! Feb 12-től máig... smiley
vali75
12/02/2024 15:21
Szép napot kívánok! smiley
vali75
11/02/2024 21:45
Jó éjszakát kívánok! smiley
2xistvn
11/02/2024 09:37
Köszöntelek "Napkorong" Szép napot!
vali75
11/02/2024 07:43
Jó reggelt Napkorong! smiley
vali75
10/02/2024 15:47
Szép napot kívánok! smiley
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes