|
 Vendég: 8
Tag: gubacsi
Regisztráltak: 2,223
|
|
mindig álmodom, s álmomban harcolok veled
te sötét verem vagy, én csapdádban csak szenvedek
te vagy a világûr, én magára hagyott csillag vagyok
alakom is már csak halványan ragyog
távol a nap, fénysugár nem érinti lelkemet
te teremted körém a sötétséget
itt nem talál rám soha senki és semmi
úgy szeretnék végre hullócsillag lenni
te óceán vagy, én egy kis hajó
csak sodródom az árral, a hullámok vezetnek
a végtelent kutatom, hol egy sziget, kikötni vágyom
de soha nem érek partot, örökké tart magányom
aztán meglátom a kikötõt és vadul evezek reménytelen
sötét felhõk gyûlnek és hullámok csapnak le rám
csak játszol velem
darabokra töröd az életem, körülvesz megint a végtelen
erõm fogytán, mégis újra meg újra felkelek
hiába végtelen óceán, én tovább evezek
2000-01-30 |
|
|
- július 03 2008 11:07:03
Az emberi felemelkedés és továbbélés záloga az, amirõl írtál.
Nekem sokat adott. Köszönöm!  |
- július 03 2008 11:33:29
Legyzõni a lehetetlent is, nem kis feladat. Újra és újra talpra tud állni az ember, sok mindent kibír!
Nagyon-nagyon szép a versed, kedves Balla Gabi!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- július 03 2008 23:22:53
Köszönöm a kedves szavakat.
Ezt a verset két másik követi, így lesz egész a történet.
Hamarosan küldöm.
ballagabi |
- július 27 2009 14:56:15
Univerzum körülöttünk és bennünk... a szerelem is ilyen. Tetszett a vers. üdv: Heni |
- május 29 2010 21:23:39
Nagyon tetszenek a hasonlatok!
Üdv: Etta |
- október 13 2011 21:53:33
szia nagyon tetszik a versed... |
- november 05 2012 17:22:32
Huh, ez egy borzalmasan jó vers, gratulálok hozzá! Ráadásul olyan jól válogattad a szavaid hozzá, hogy teljesen megjelenik képzeletben is amit írsz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 09. kedd,
Félix napja van.
Holnap Margit, Gréta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
