Csitt! figyelj!
(Meddig még?)
Csitt! figyelj, hallgasd:
patak, csobog, tűz ropog
dúdol a szél, susog a levél…
csacsog az élet s minden mesél, zenél
lélegzik a Föld! De meddig még?
Emberiség!
a Természet sírva kér, hozzád beszél
halld meg szavát!
Érzed még illatát, földnek szagát?
vagy kifosztottad már
az összes kincsét javát?
üres a gyomra,
korog, ürege tátong
lassan némán összeroskad!
tiszta vize kifogyóban!
a világ pusztulóban!
Igaz, dalol még a madár
bár hangja más, és sokszor néma tán
mert egyre erősebb a decibel!
– tudom: madár vagy sakál?
téged nem érdekel! –
az oxigént is bárokban veszed!
sok pénzért, te jó cégér
míg van miből,
s kidől, halomra az esőerdőben a fa!
kapzsiságod, harácsolásod … hajt,
tőrbe csal
de meddig még és hová?
a pipacsnak is alig látni pirosát
a szmogban,
a méh a méhnek eltáncolná
a virágok Kánaánja hol lelhető,
de fuldokolva tévelyeg, részeg
kiokádott mérgedtől
– idővel nem lesz termésed! –
pusztuljon? növény állat, ember…
a szennyben!
s virtusból ölsz! delfint…
meddig teszed még?
nemrég elefántot mészároltál agyaráért…
mikor lesz már elég!
ha körülötted az egész felég?
Te teremtetted a vészt, a mindenség odavész!
gondolkodj, cselekedj!
meddig élsz és a Föld meddig lész?
– elvesztheted, s elveszhetsz! –
csitt! figyelj, míg figyelhetsz!