Kartondobozok
Írta: Etti Dátum: August 30 2008 05:35:32
T
Elmúlt a tánc,
s a víg lakodalom.
Évtizedek gördültek tova,
régóta állt a ház, az udvar
Teljes hír
Elmúlt a tánc,
s a víg lakodalom.
Évtizedek gördültek tova,
régóta állt a ház, az udvar
füvét gyerekek taposták,
míg a nyárba kacaj is vegyült.
De az emlékeket már belepte
a por és a piszok,
s a pince mélyén elfeledve áll
pár leragasztott kartondoboz.
De néha viharos éjszakákon
felém fújja a szél a régi idõket.
Én papucsban és hálóingben
lépkedek a lépcsõkön,
s a pincében felnyitok pár dobozt.
Ujjaim alatt kisimulnak a gyerekruhák,
életre kel a baba, a kirakós játék,
hullámzik a rég megfagyott kacaj,
s gyermekké leszek én is,
ki az udvaron a labda után futott.
Érzem, visszamennék, játszanék,
mikor apa még visszaadta a labdát,
anya pedig könnyen és õszintén mosolygott.
Igen, visszamennék,
de becsukódik a kartondoboz.
Én visszafekszem az ágyamba,
s álmodom
egy volt-nincs gyermekkorról,
míg az árnyak visszatérnek a falakra,
s ujjaim nyomát újra betemeti a por
az emlékek kartondobozain.