Az én hazámban
Írta: Gyufusz Dátum: September 02 2008 15:05:19
Z
Az ifjak, lányok nem sokat remélnek.
Ritkán szülnek a Nõk gyereket.
Az öregek meg, kik nyugdíjukat várják
Rettegve lesik a híreket.
Teljes hír
Az én hazámban sötét még a holnap
Nem tudnak tervezni jövõt az emberek.
Az én hazámban bajok mindig voltak,
De most mindenki, csak azért remeg,
Hogy milyen terhet hoznak még az évek,
A családnak lesz e kenyere,
Mennyit érnek már másnapra a bérek,
Aki dolgozni tud, mit nyerhet vele.
Porba hulltak a tervek, a remények.
A holnap olyan kilátástalan.
Alagútban élünk, nem láthatók fények.
Egyre több a szegény, az otthontalan.
Aki ma dolgozik, nem tudhatja, hogy egy nap
Nem jön-e számára a felmondólevél,
És meg átkozza a napot, a holdat
Mert a dühe az egekig felér.
Maradjon, vagy vegye nyakába a lábát
És külföldön dolgozzon tovább,
Hagyja el érte az egész családját?
Ez mozgatja az emberek sorát.
Máshol sem fenékig tejfel az Élet,
Ám aki dolgozik, tud és akar
A tudásából sokkal jobban élhet
Jobbra fordulhat a sorsa hamar.
De idegenben más ízû a víz is
Ott se vajas mindig a kenyér.
Kihasználják, sokszor vérig sértik.
Megéri- e, hogy olyan távol él.?
Csupa, csupa nagy kérdés az élet,
És hol van reá egy jó felelet?
Az ifjak, lányok nem sokat remélnek.
Ritkán szülnek a Nõk gyereket.
Az öregek meg, kik nyugdíjukat várják
Rettegve lesik a híreket.
Kuporgatnak, kis pénzük számlálják
Vehetnek-e télre fát, szenet.
Színházra, mozira sem telik már
Szórakozásra a Tévé marad.
Nincs nyaralás, ha jõ a meleg nyár.
Télen seperhetik, ha van, a havat.
Dolgoztak sokan 30, 40 évig
Mégis gond a megélhetés.
Koptathatják a lábukat térdig
Ha munkát keresnek, és kevés
Ahol felveszik túl a negyvenen.
A megélhetési bûnözés nõ.
Mindent szabad. Nincsen fegyelem.
Ki sokat lopott az lett a menõ.
Árucikk lett itten ma már minden
Ahol a pénz ott a hatalom.
Hogy minden jobb lesz valaha azt hittem,
De ellopták a várt holnapom.