...Új csillag...
Írta: Magori Bea Dátum: September 18 2008 14:13:50
T
Rongyain fekszik, takarója az éj,
Jéghideg kezével megsimogatja a szél,
Teljes hír
Rongyain fekszik, takarója az éj,
Jéghideg kezével megsimogatja a szél,
Kezében egy kulacs, esõvízzel tele,
Ezen a világon senki nem törõdik vele.
Ha esténként fél, a csillagokkal beszél,
Fiatalkoráról, családjáról mesél.
Megtelik könnycseppel két fáradt szeme,
Szótlanul sírdogál, szomorú a szíve.
Fagyos a tél, szinte ömlik a hó,
Egy lélek sem jár kint, csak a hókotró.
Valaki fekszik a vastag hó alatt,
Valaki, aki örökre ott marad.
Megdermedt testben haldoklik a lélek,
Csak azt hajtogatja: Nem félek, nem félek...
Lecsukódnak szemei, mosolyog a szája,
Hiszen valóra vált az utolsó vágya.
Március van, olvad a jég.
Éledezik újra a nép.
Felhõk felett a sötétkék égen,
Egy új csillag ragyog fel szépen.