Minek is van az ember?
Írta: Vigyori Dátum: September 30 2008 15:57:19
Gy
Miért élünk, s miért halunk meg majd egyszer?
Teljes hír
Miért élünk, s miért halunk meg majd egyszer?
Én szóltam, én bizony, én kérdeztem.
Sokak válasza, mit tudhatod te ezt?
Hisz még gyerek vagy, tojáshéj fenekeden.
Pedig érdekelne, már régebben is érdekelt.
Hogy az emberiség ki fog-e halni majd egyszer?
Lesz-e olyan, hogy egy csecsemõ sem sír fel?
Lesz-e olyan, hogy a temetõben egy holt sem hull el.
Létezik-e egyáltalán örök élet?
Sokan ezt szeretnék, tudom én, értem.
De az életben az a szép, hogy meghalunk kérlek.
És soha, de soha többé nem ébredünk fel.
Nem hallgatjuk a kakaskukorékolást,
S azt sem, hogy a patkány a falban miként ás.
Nem ébredünk többé fiatal reggelre,
Hogy a harmat cipõnket árként lepi el.
Nem fogunk iskolába járni, dolgozni,
De a pokolban megtanulunk rendesen pofozni.
Fenn az égben szeretet vesz majd körül minket,
S csak azért sírhatunk, hogy kik hagytak el minket.
Döntse el mindenki, hova akar jutni,
Mert ugye a pokolban sokan fognak követni.
De nem lehet elfeledni a menny szépségét,
Mely naponta ránk zúdul záporként, gyöngyként.
Torokszorító fájdalommal kelnek az öregek,
Hisz tudják, nemsokára itt van, féljenek.
Eljött, hogy a mennybe, vagy pokolba vigyen.
És benned többet csak unokád higgyen.
Nem menekül senki, itt a halál maga.
Minek is van az ember, mikor úgyis meghal?
Minek fájjon a szíve, keservesen, sírva?
Ha egyszer az ember úgyis meghal!