Az én lelkem
Írta: rodden Dátum: October 12 2008 05:57:16
T
Az én lelkem szabad, könnyû mint a lég
Ismeri a felhõt, barátja a szél.
Teljes hír
Az én lelkem
Az én lelkem szabad, könnyû mint a lég
Ismeri a felhõt, barátja a szél.
Csendesen bolyong vagy süvít, ha mer
De csak akkor tombol, mikor igazán kell.
Az én lelkem tûz, mely hevesen lobog
És úgy veti a szikrát, miként szívem dobog
Nem perzsel az, de meleg-fényt ád
Annak a néhánynak, ki a mélyébe lát.
Az én lelkem tenger, az örvénylõ kék
Hol habokban táncol, hol beszívja a mély.
Hullám jön megint, hullámvölgy után
Ringatózás az élet, s szélcsend a halál.
Az én lelkem föld, külseje kemény
Ugyan szikla borítja, de izzik a mély.
S mint magányos hegycsúcs, mi oszlopként áll
Elvisel mindent, akkor is ha fáj.
Az én lelkem feneketlen, ezüstös kút
Benne jövõ csillog és sötétlik a múlt
S lelkem fényes csillag-e vagy soha nem is volt?
Nem tudom megmondani, talán elmondja a Hold.