_fr_--_hure.PNG)
Magdikának, aki rangos trófeagyûjtõ lett
Ahogy eljöttem hazulról,
az ádáz vadkan csorda
vérszagra csörtetve
kirontott a bozótból,
kiéhezve leste a koncot,
prédát, amit hagytam ott.
A falka bosszút röfögve
esküt tartott fröcsögve:
rrátámadunk, széttépjük
a szerencsétlen flótást,
hogy írmagja sem marad!
Ne félj kicsi drágám,
visszajövök ló halálban,
hosszú útról hamarosan,
s égig lobognak a gyertyák
víg kacajjal, zeneszóval.
Mindenki derülni fog
borozgatva, mulatozva,
de a vadkanok fejét
egyenként teszem eléd
az ünnepi asztalunkra!