Nagyerdessynek ajjánlva hálából az elõzõ 5 perces vázlat helyett e fél órás átdolgozatot
A vonat robogott velem
az ismeretlen felé.
Szívem egyre kattogott,
s csábító végtelen
izgalma izzított legbelül -
Nem menekülés,
de vágyódás
az örök ország után -
Szent öröm ölelése
hevítette lelkem,
mely itt megfoghatatlan
de odaát? -
Állandó és rezzenéstelen,
mint a szeretet érintése,
mely végigkísérte
minden tettét,
mikor itt járt köztünk
az Ember-óriás -
Õ örök egyedül
és enyészhetetlen,
bár jelenléte törékeny
s leplezett olykor,
mégis az egyetlen
s biztos pont számunkra
a porladó földi lét
vad hullámaiban.
bZs.