Az életben
Vajon lesz-e értelme, hogy megszüless,
A testedbe lelket ültess?
Feladod a szabadságot, hús és vérbe zárva,
Szükséged lesz emberekre, barátra!
El van rendelve a sorsod,
Nem hiszed? Bármit mondok?
Mindennek szerepe van az életedben,
Ez nincs megfejtve képletekben.
Nincs befolyásod a történtekre
El van temetve az emlékedben,
Hogy mi történt a halálodig,
De van aki mindig csak álmodik.
Minden kicsiben kezdődik,
Mindenki az oviban edződik,
Elkezdődik a fejlődés,
Később válik naggyá a kép.
Az iskolába bekerülve,
A tanítás elől menekülve,
Majd felveszed a harcot!
Így változik meg az arcod!
A rengeteg élmény amit a fiatalság nyújt neked,
Ezt az életedben el nem felejtheted.
Az érzések amiket más át nem élhet,
A tapasztalat határozza meg a léted.
Felnőttként rengeteg problémával találkozol,
Túlélésként az összeset megoldod,
Hogy megéld a holnapot,
Ha az élet nem oktatott.
Eltelik az idő feletted,
Közben a házasságot letetted,
Hogy lehessen gyermeked,
És együtt boldogok legyetek.
Egyszer majd megöregszel,
Másképp lát már az öregszem,
Mást látsz fontosabbnak,
Nem adsz igazat az okosabbnak.
Minden véget ér egyszer,
Hogy újra induljon a rendszer,
Azzá válsz amiből lettél,
De a lelked a fényben tovább él.