Igézet
Írta: Taygeta Dátum: Február 13 2009 05:55:05
H

Kedves tavasz, megigézlek,
vess végre magányomnak véget.
A hajnal édes hangja
csengje himnuszát,

Teljes hír

Kedves tavasz, megigézlek,
vess végre magányomnak véget.
A hajnal édes hangja
csengje himnuszát,
a Nap is aranyfényben
ontsa sugarát.
Angyal szárnyakon
csillagokkal ringatózzam,
andalító, lágy dallamok
csendüljenek halkan.
Végtelenbe vigyen ölelésed,
nyújtozzon fellegekig a féltésed.
Vágy így nem kínzott soha még,
az éjjel halk szava közelít feléd.
Légy csoda, végre megleljem
önmagam,
hol a mindenség kapuja
nyitva van,
szeretetben őrizd fényem,
találj rám e földi létben.
Vánszorgó percek,
keserű könnyek,
múló pillanat,
tedd semmivé sajgó kínomat.
Álmatlan órák,
tengerré gyűlnek bennem,
szeretni fáj,
ölelésed édes, éles karmai
sebzik szívem.
Erős e lánc,
szédítő e tánc,
a felkelő nappal
karjaidban ébredni,
a sóhajok kútjában
szomjamat oltani.
Szórd szét álmaim völgyében
e semmiséget mit kérek,
az érintések bűbájként hassanak,
mik össze nem érnek.
Az éj sötét szárnyain
zuhanok fényed barlangjába,
hol lehull a múlt,
az ősi idők arctalan árnyvilága.
Tarka szivárványként
tündököl emléked,
vedd szívem zálogul végleg.
Belém hasít az ébredés,
könnyekkel teli a szenvedés,
sóhajtásnyira vagy tőlem,
lelked szívembe rejtem.
Érzés, melyet a sors nem ígért nekem,
s neked,
szerelem ez
ezredévnyi magány nélküled és veled.
Szabadság jöttöddel
tova szálljon,
ne engedj el kérlek,
létemre lényed örökre vigyázzon.



2009.02.12.