Vándorfelhők hova siettek,
magatokkal engem miért nem visztek
időközönként megpihennétek,
engem ilyenkor föl vennétek
Felülnék egy báránykára,
átsuhannánk a világ minden tájára
néha-néha meg-meg álnánk
a világot megcsodálnánk
Ismét útra kelnénk,
meleget,esőt terelgetnénk
az emberek arcára
mosolyt eregetnénk
***