gombold szét ingem
te szemtelen szél,
mint rakoncátlan díva,
vetkőztessél.
minden rongyomat
testemről tépd szét.
hagy kiáltson a világra
a meztelenség.
túrj hajamba,
s öleld kemény lágyékom,
s korbácsoddal verd szét
tékozló álmom,
de ne hagyd dideregni
testem, mert fázom.
ölelj, ölelj, langy szeleddel
szerelmes Amor.
szél, köntösöd
terítsd le a meleg földre,
testem hagy legyen
a szerelem forrás vize.
megitatlak téged
tombolni készülő
vad szél,
itt a sivatag
kellős közepén,
hol a tűző nap
délibáb palotát
varázsol remegve körénk.
orchideák,
hamvas zöld lagúnák,
káprázat.
valahol lant peng
és itt, lágyan bent zeng
csókolj hát
szelíd meleg,
bársonyos szél,
súgd fülembe
a szerelem lágy zenéjét.
én becsukom szemem
te játssz velem,
hagy égjek el
az érzések máglya tüzén.
nem akart a szél,
tőlem semmit.
én akartam, hogy
szeressen valaki.