tombold ki magad te ifjú szív
mert ha benned marad a kín
alázat szüli neked a holnapot
ki akar itt költő lenni
árbocon vitorla
netán
hullám verte szikla
süppedő homok
a sivatagba
Ki akar itt költő lenni
szülni
kardot nyelő szörnyeket
söpörni a sikátorban
kitépett fájó szíveket
számolni a gyilkos
perceket
mi belőled nől ki
s öl meg tégedet
ki akar itt költő lenni
kezében toll
s szívében ékszer
kit átölel
kit simogat
kit hív a múzsa
táncra, csókra
ki röppen
egyetlen szóra
ki mer itt költő lenni
édes szót zengni
angyali dallamot
szerelmet, bánatot
lehet tollat mindenki
kapott csak tintát
nem a lélek adott