Alkonyodik
Írta: era Dátum: March 23 2009 08:09:11
Gy
Elpihen a táj, csitul a határ,
az ég is felölti vöröses bársonyát.
Teljes hír
Elpihen a táj, csitul a határ,
az ég is felölti vöröses bársonyát.
Madarak rebbennek fázva,dideregve,
s repülnek messze a fellegekkel.
Csendes a folyópart,sehol egy lélek,
magányos farönk úszik egyre messzebb.
Amott a domboldalon a fenyvesekre
sötét leplét borítja a közelgő este.
Öreg kandeláber fénye világit,
a parkban egy kopott pad üresen ásit.
Kóbor kutyák csaholása ide hallatszik,
a vén fa ágai közt halkan susog a szél.
Csendes a forgatag a város szívében,
gyenge eső áztatja lépteink nyomát.
Lassan kigyúlnak majd az esti fények,
s végre a fáradt vándor is hazatalál.