ÁLOM A HERCEGNŐRŐL ÉS A LOVAGRÓL
Írta: gufi Dátum: March 25 2009 12:59:55
Z
A lovag kimerült, megtörli homlokát,
Szemével lesi a Hercegnő szobáját.
Ki jön, mint pillangó boldogan repkedve,
Most felébredek a csörgő vekkeremre.
Teljes hír
ÁLOM A HERCEGNŐRŐL ÉS A LOVAGRÓL
Ma éjjel álmomban ódon várban jártam,
Hatalmas termekben reszketve sétáltam.
Hangot hallottam nagyon messziről jött,
Az egész testembe remegés költözött.
Félve, kíváncsian megyek a hang felé,
A folyosón fáklyát tartok magam elé.
Beérek egy óriás kupolás terembe,
Egy Lovag jön, talpig páncélöltözetbe.
Néhol kicsit rozsdás és kicsit nyikorog,
Régen látott szidolt és polírkorongot
Odaszólok néki,- Hát te dicső Lovag,
Hogyan nézel ki és hová lett a lovad.
Mire így szól nékem. - Hej, ezt ne is kérdezd,
Napok óta itt bent sárkányt keresgélek.
Lovam meg odakint lehet, hogy éhen halt,
Abrakja elfogyott, párnapot koplalt.
A sárkányt nem lelem, dolgom lenne véle,
Igényt jelentettem be mind a hét fejére.
Megküzdök én véle életre, halálra,
Kis Hercegnőm lelkét ő tartja fogságban.
Megölöm a sárkányt, hét fejét levágom,
Akkor teljesül majd régi kívánságom.
Szabad lesz az Úrnőm drága kicsi lelke,
Visszatér majd újra a csodás jókedve.
Kedves Lovag cselekedj, nem tartóztatlak,
Máris hallom hangját kegyetlen robajnak.
Jön a tűzokádó, lángot szór hét feje,
De levegőt venni már nincsen ideje.
A Lovag most lesújt nagy rozsdás kardjával,
Egy csapásra végez a rút bestiával.
Az egész palotára fényáradat száll,
Minden ajtó kipattan, tárva nyitva áll.
A lovag kimerült, megtörli homlokát,
Szemével lesi a Hercegnő szobáját.
Ki jön, mint pillangó boldogan repkedve,
Most felébredek a csörgő vekkeremre.
Budapest,2009.március 24. Albert Ferenc