Nagy viharban, öreg fákról,
letörnek az ágak.
A tél elől a madarak,
messze, délre szállnak.
Én nem tudok délre szállni,
tavaszt sem tudom kivárni,
a vihartól kidőlt vén fát,
már nem kell kivágni.
Ellopták az életemet,
kinél reklamáljak?
Tudom vissza már nem adják,
így nincs mire várjak.
Vigye hát, aki elvette,
csak egy sírt kérek helyette,
minden halottnak kijár, hogy
el legyen temetve.
Felesleges, hogy itt legyek,
odaát, tán várnak.
Lehet, hogy a nótáimra,
egyszer rátalálnak.
Mulatnék még, egy utolsót,
aztán hozhattok koporsót,
de addig még igyunk egyet,
ide azt a korsót!
Mulatnék még, egy utolsót,
aztán hozhattok koporsót,
de addig még igyunk egyet,
ide azt a korsót!
Megjegyzés: dalszöveg