Kárhozat
Írta: juhy Dátum: August 17 2007 09:24:23
Vajon követsz-e a mennybe, vagy pokolba,
Ahol egymásra vagyunk kárhoztatva.
Teljes hír
Még mindig érzem az illatod,
Így élem rég minden napom.
Már rég nem szeretsz,
És én is gy?löllek,
De nélküled gyilkos minden pillanat,
Mely ezután j?, s a jöv?b?l megmarad.
Kezedben verg?dik lüktet? húsom,
Lelkeden szárad elhagyott vérem,
Kegyetlenül tépted ki lángoló szívem,
Áttörve acélkemény pajzsom.
Csak nézel rám, de már nem látsz engem,
Te voltál szerelmem, gyötrelmes végzetem.
Te vagy ki életem elveszed,
Nincs rá jobb okod, mint hogy így tartja kedved.
Imádtalak, s elmeséltelek minden percben,
Ebb?l nem maradt más csak egy szörny? mese.
Így halálom csak megváltás,
Tudom, hogy nincs más választás.
Nem szeretsz és én is megvetlek,
S hol van már a csodás kezdet,
Mikor minden pillanat édes gyötrelem volt.
Mikor nem bántottak bels? kínok.
Szerelmünkért úgy alakult át magunk világa,
Mint a nyíló értelem kinyíló virága,
Nem ismertünk akadályt, s falat,
De a csoda köztünk sokáig nem maradt.
Kezedbe szívemmel gy?zködni próbálsz,
Te nem akartad, nekem nem ártanál.
Hát tudnod kell, engem te nem bántottál,
Ezernyi kíntól most szabadítottál.
Élni nem tudnék nélküled,
Te vajon mit kezdesz nélkülem?
Vajon követsz-e a mennybe, vagy pokolba,
Ahol egymásra vagyunk kárhoztatva.