Ezt kihagyni nem lehet,
ötről írom versemet.
Hogy nem lehet: rágalom,
öt strófámat átadom,
minden sorát vállalom.
Iskolába, ha mentem,
ötöst kapni szerettem.
Ötös gyakran téma volt,
tanultuk a pentagont,
énekeltünk pentatont.
Ötös itt van már megint,
hangváltásnak itt a kvint.
Öt földrész van, nincs vita,
öt darab a karika,
ha jő az olimpia.
Tenyeremet, hogy lesem,
öt ujj van a kezemen.
Érzékszervünk száma: öt,
bár szerencsém gúzsba köt,
lottóm nyerőszáma öt.
Öt török és öt görög,
már rég óta östörög.
Kijártam az iskolát,
kiötöltem, láss csodát,
öt stófámnak öt sorát!