MI VAGYOK ÉN
Írta: ZETA Dátum: May 17 2009 09:15:50
A

Ezer éves nemzet tagja
Abban is csak, mint egy hangya.
Mászok egyre e kis honba
Nem vagyok más csak egy rongya

Teljes hír

MI VAGYOK ÉN

Ezer éves nemzet tagja
Abban is csak, mint egy hangya.
Mászok egyre e kis honba
Nem vagyok más csak egy rongya

Álmon az van végtelen nagy,
Mert a múltunk nyugton nem hagy.
A kerekek úgy forognak
Nem halják meg a szavunkat.

Sivatagban sok a homok,
Elvesznek ottan a nyomok.
A folyóban sok víz csobog,
Lelkem, mint a zászló lobog.

Nyomunkban a hontalanság,
Belül mindig a féreg rág.
Szeretni kell e kis hazát
Bár nem érzem annak hasznát.

Pénzem nincsen, üres zsebem
Mégis csak e hont szeretem,
Mert ez a hon mindig nekem
Adja lelkét én meg szívem.

Anya, haza mindig egy van
Meg kell bízni mindig abban.
Én megbízom az anyámban
Így kell élnem a hazában.

Ne mondja meg senki nekem,
Hogy a hazát, hogy szeressem.
Szív és lélek az van bennem,
Mit mondanak, azt kell tennem.

Haza nekem ahol lakom,
Haza nekem fény a napon.
Haza a szó, ahogy mondom
Akkor is, ha sok a gondom.

Haza a rét, fent a kék ég
Az is miért a szívem ég.
Haza nekem mindig oly szép,
Mint a csillag mi ragyog rég.

Haza a szó, ami magyar,
Mert mind hozzám szólni akar.
A hazában nincsen jobb, bal
Szeretni kell édes csókkal.

Hazát soha ne osszuk meg
Szeressük azt együtt veled.
Fogod kezem én meg tied,
Együtt isszuk bort, a vizet.

Én szeretem a virágot
Minden szépet, a világot.
Szeretem a tüzet, lángot,
Szeretem a tiszta álmot.

Álmodozom éjjel, nappal
Megküzdök a tengerhabbal.
Csókolózom csillagokkal,
Szállok én a vágyaimmal.

Bennem van a gond, a bánat
Milyen lesz a jövő század.
Az is bennem mi most bánthat
Ami széttépi a vágyat.

Mért vagyok én rongy és hangya
Nem hallgatnak a szavamra.
Lennék villám, ki lecsapna
Mindenkire ki hazudna.

Lennék szikra minden szóba
Ki nem hallgat a jó szóra.
Lennék csók a mézescsókba
A méhekkel lennék jóba.

Mi vagyok én, már nem tudom,
Mindig szebbről álmodozom.
Megy az idő és a korom
Akkor is, ha nem akarom.

Idők, korok mit akarok
Nem tudom már kicsit, nagyot.
Egyet tudok, hogy nem futok
Előbbre soha nem jutok.


ZETA