A fáknak szemeit bekötöttem
Egy zöld kendővel.
Mondva nekik:Keressetek meg.
A fák gyorsan meg is kaptak...
Kacagásuk zöld levélben ,hahotáztak.
A madaraknak bekötöttem szemeit
Felhők kendőjével.
Mondtam nekik:Keressetek meg.
A madarak megtaláltak gyorsan
Énekük egy trilla,dudolásban.
Szemeimre kötöttem a szomorúságomat
Mosolyogtam savanyúan néki.
Másnap megtalált ő...
Szerelmes voltam,oly emberi.
Bekötöttem A Napnak szemét
Éjeleimmel,miben virrasztok.
Mondtam:megtalálsz?
Ott vagy,a Nap suttogott.
Értelmetlen, bújócskát játszani az idővel
Bújdosni nem szabad:Dolgok,tárgyak mondták.
Mind az mit idáig éreztem...
Szemeimnek látását, világát fedni... nem szabad.