A vetkőzők
Írta: reitinger jolan Dátum: Május 19 2009 06:38:35
A

Ha szép testemről a ruha lehull,
Virágos rétről árnyék elvonul,

Teljes hír

A vetkőzők

A nő

Ha szép testemről a ruha lehull,
Virágos rétről árnyék elvonul,
S e tartó rajtam, mint égöv ragyogó,
De sokkal szebb világot átfogó,
Csak állsz előttem, ostobán csodálsz,
Szemed e fénytől nem juthat tovább,
Édened paradicsoma ilyen,
Fehér ing a gonosz lelkeken,
Rossz vagy jó szellem-e megtudod,
Ha hajad áll-e égnek vagy húsod,
Kóbor kezednek adok szabad utat,
Hátul, elől, ha fenn, ha lenn kutat,
S mondod: aranybányám, csodás telep,
Boldog vagyok, hogy felfedeztelek.

Le a cipőkkel is, most rám a lágy,
Szentelt szerelmi templom vár, az ágy.

.......


A férfi


Csak pőrén! Mint a lélek testelen
Örül, a test meg úgy, ha meztelen.
A nők ölén az ékkő úgy vakít,
Mint éjszaka csillagokat hajít
A mély sötét szemébe, hogy ezek
Fent az ég díszeként meredjenek.
A női vért akár egy képkeret
Vagy bőrkötés, mit könyvárus szeret.
Bizony a nők misztikus könyvek itt,
Miket képzelt szentségük mentesít,
S megnyílik értelmük. Nos, asszonyom
Akár orvos előtt, oly szabadon,
Mutasd magad. Ruhád most dobd le már,
Ártatlanságért bűnbánat se jár.

Meztelen állok én is te eléd,
Egy férfi takarónak tán elég!


.......


Veheted olybá', hogy ez szatíra,
Nem érvényes kurvákra, szatírra.