NYÁRESTE
Kis könyved tartva kezemben
bűvölet köde száll felém.
Varázsszőnyegére ülve
légen át utazom feléd.
Gondolataid felkapva
friss gondolatok ébrednek.
Már más tájakon járva
újra haikuk élednek.
Lépdelő szavad nyomában
illatos virágok nyílnak.
Nyárestén ébred csillagegén
Holdanyó, virágzó réten.
Zümmögő réten, bogárszárny
estén felhőangyalok szállnak.
Alkonypír világnál futó
felhők közt szavak cikáznak.
Szókelyhekből nyiladozó
pilletollú gondolatok,
szavak közt guruló édes
almák gurulva gurulnak.
Villanó, fellegcsillanó
cseppek tánca. Rezgő fűszál,
eső fuvolázta dalán
légtáncos lábakon járja.
Idő perclábán suhanva
szállnak az órák. Hajnalodik
lassan az ég alján. Pihenő
világ is ébredezik immár.