Egy kis mese
Írta: Alexa Dátum: June 29 2009 09:38:30
M

Néhány fénykép hever a lány kezében,
Egy szerelmespárt ábrázoltak példaképpen.
Egy ártatlan kislányt büszke mosollyal,
S egy ezüstszemű fiút szemtelen vigyorral.
Teljes hír


Egy elregélt történetet osztok meg veletek,
Talán túl sablonos, de valahogy így lehetet.
Szó van egy kislányról őszinte szemekkel,
Meg egy srácról ezüst tekintettel.
A kislányból nagy lett gyönyörű mosollyal,
A srác is megérett kaján vigyorral.
Körülvették őket szülők és barátok.
Magányosak nem voltak. Láthatjátok…
Nyüzsgött az élet, unszolták a lányt,
Buli lesz hétvégén. Jöjjön már!
A lány engedett csillogó szemekkel,
A fiú is elmegy a baráti körrel.
Eljött az este, a bárpultnál a lány
Koktélt iszogat, s unalmában vár.
A fiú épp betoppan, barátai már várták,
De kiszáradt torokkal a pult felé veszi az irányt.
Az ifjúnak feltűnt az iszogató szépség,
Körül néz „Egyedül van? …Semmi kétség.”
Majd felkéri egy táncra igent remélve,
Hisz, ennek a lánynak az övének kell lennie.
A lány elmélyülten nézi a fiút,
Az ezüstös szempárból már nem volt kiút.
„Nézd milyen szépek” hangzott a dicséret,
Sokszor hallották, s csak úgy peregtek az évek.
A leány felnőtt gyermeteg lélekkel,
A fiúból férfi lett szerető szemekkel.
Néhány fénykép hever a lány kezében,
Egy szerelmespárt ábrázoltak példaképpen.
Egy ártatlan kislányt büszke mosollyal,
S egy ezüstszemű fiút szemtelen vigyorral.
A nő erre mosolyog a fekvő férfira nézve,
A többi az ő titkuk, itt a mese vége.