Szív az éjszakában
Írta: tenger Dátum: Augusztus 28 2009 20:18:35
A
Életemet a csillagok adták,
Fényükben ott élt a szeretet,
S így alkották meg az én egyedi,
Tengernyi hullámmal ellátott szívemet!
Teljes hír
Szív az éjszakában
Életemet a csillagok adták,
Fényükben ott élt a szeretet,
S így alkották meg az én egyedi,
Tengernyi hullámmal ellátott szívemet!
E szív könnyezik, ha te szenvedsz,
E szív szakad, mikor életed eldobod,
Pedig az én tengernyi szívem lett volna,
A te örömteli hited- reményed- hajnalod!
Messze partok égi szirtjein dobogok,
Dobogok mézédes éjjelek tavaszán,
S közben hallgatom a csend szavával,
Az éneket,mely a hullámokon tovaszáll!
Egy apró szív az éjszakában, én ez vagyok!
Lüktetek, némán, csendben, óriásit szakadok,
Mégis újra, meg újra a napnak kelő fényével,
Az öröm kamrájába, a szeretet útján eljutok!
Szíveknek csillagos hajnalán születtem én,
Mindenki fényes jövőt, karriert álmodott nékem,
Édesanyám csak hallgatott, majd így szólt,
Elég, ha SZÍV EMBER LESZ Ő EZEN A VIDÉKEN!
Fényes jövő, karrier, nem kell az én fiamnak,
Nem kell, hogy elötte legyen az egész világ,
Elég, ha egy Szívben élő emberke lesz ő,
Csak maradjon Emberségében mindig szilárd!
Szívben élő embernek nevelem én,
Az anyai szívem fogja őt táplálni,
S így tanulja meg, majd az én fiam,
Hogyan is kell másokba, reményt plántálni!
Szívem szeretete adott egykor e világnak,
Fiam ne feledd, mire tanított drága jó anyád,
Csak az lehet szív, másoknak az életében,
Ki nem cserél soha, se Istent, se Hazát!