HÉTMÉRFÖLDES CSIZMÁM Csík-szék
Írta: gufi Dátum: September 12 2009 08:35:26
A
Völgyek édeni csendje,
hágók szélhárfája,
az ózondús levegő, természetes tisztasága.
Teljes hír
HÉTMÉRFÖLDES CSIZMÁM
CSÍK-SZÉK
Csizmám felöltöttem,
hátamon tarisznyám,
látogatni megyek téged gyönyörű szép hazám.
Székely-földön ébredek,
kolompol a csorda,
tehénpásztor az ostorát bőszen csattogtatja.
Bőg a szarvasmarha,
a kecskék mekegnek,
jámbor, szelíd jószágok friss legelőre mennek.
Én is szedelődzködöm,
nyakamba veszem utam,
az ezeréves határ innen nagyon messze van.
Bögözről indulok,
jön Székelyudvarhely,
Szentegyháza, Csíkszereda, egy kis kitérőkkel.
Csíksomlyóra érek,
a ferences kegytemplom,
ámulok a fából faragott, Mária szobron.
Főoltárra állítva,
fején hármas korona,
jobb kezében jogar, balban a kisdedet tartja.
Egy oldalán Szent István,
más oldalán Szent László,
híres nagy királyainknak, szobrai láthatók.
Még egy kis kitérő,
Mádéfalvára megyek,
hajdanán a székelyek itt életükkel fizettek.
Ezerhétszázhatvannégy,
január hetedike,
kétszáz fegyvertelen székelyt ölt le, a császár serege.
Mádéfalvi veszedelem,
jegyzé így az utókor,
emlékmű áll a szent helyen, hol vérük folyt egykor.
Mondanám most már,
Gyimesbükk egyenest,
de a Csíki-havasok közt, az út szerpentines.
Azért ideértem,
keblem büszkeséggel telt,
ugyanakkor szívem, nagy keserűségtől terhelt.
A Fatros folyó völgyén
kicsinyke vámház áll,
előtte koszorúkkal borított az ezeréves határ.
Itt kúszik át a vonat,
fényes a két sínpár,
zakatolva halad tova, az már a moldvai táj.
Az épület mögött,
túl a vasúti sínen,
a Rákóczi vár romjai fent a hegygerincen.
Meredek a lépcső,
de felhúz a szívem,
a szép kilátás közben, az ősök jelenlétét érzem.
Mint búcsújáró hely,
oly sok kedves ember,
mindenki magyarul beszél, semmi gond a nyelvvel.
A lenyugvó nap felé
elindulok vissza,
szívem nagy bánatát a táj szépsége tompítja.
Völgyek édeni csendje,
hágók szélhárfája,
az ózondús levegő, természetes tisztasága.
Örökzöld fenyvesek
lankás legelőkkel,
szerény hajlott hátú házak, zsindelyes tetőkkel.
Székely kapuk hirdetik,
él e büszke nemzet,
Hargitának éke, a Havasi gyopár, élteti lelküket.
Budapest,2009. augusztus 10. Albert Ferenc