A sors tehet róla
Írta: Ayame Dátum: October 13 2009 16:23:21
A
Hát ki lennék én szemedben?
Egy senki, ki még a levegőt sem érdemli?
Egy nyomorult koldus, ki a szeretetért ölni tudna?
Minek látsz engem, mondd?
Teljes hír
A sors tehet róla
Múló időben keserves álom,
Valóban úgy hiszem, rád találok.
Széttört szívem darabjaiban a lélek foszlánya,
Szerte széled a széllel minden irányban.
Szomorú rapszódiában egyesül könnycseppjeim áradata,
A felhők komorságával, s reszkető testtel hanyatlok a földre összetörten.
A tébolyult, mint aki nem hisz az élete eme könyörtelen képének,
Úgy meredek rád, érzelem mentességtől beteges arcodra, s félek.
Miért érdemlem én ezt?
Ezt a gyarló kisemmiző alattomos bánásmódot?
Hisz én csak az voltam, akinek rendeltetett ez az ocsmány,
Vigasztalhatatlanul gőgös, fensőbb szemléletű sors.
Hát én tehetek róla?
Én teremtettem magam ilyennek, vagy tán azt hiszed szánt szándékkal bántalak?
Hát ki lennék én szemedben?
Egy senki, ki még a levegőt sem érdemli?
Egy nyomorult koldus, ki a szeretetért ölni tudna?
Minek látsz engem, mondd?
Milyen kép jelenik meg szemeid előtt rólam?
Bár… Hagyd csak!
Szavad nem bizonyítaná ékesen véleményedet.
A szánalom eltompítaná dühtől izzó ajkaidat,
Ne szánj engem, nem érdemes.
Léted úgysem érti meg enyémet.
Csupán egyet kérek, de azt szépen, szinte könyörögve
Hagyj békében tovább lépnem,
S a jövő távlatában egyszer majd meghálálom, de az is lehet,
Hogy nem lesz rá alkalom.