Válasz ( az ismeretlenül, ismeretlen vádlóknak )
Írta: csak-fater Dátum: June 01 2007 07:37:32
**********
"Az agyamban dübörög a gondolat"
**********
Teljes hír
Síron túli hangok,
nyöszörg? démonok,
kínzó fájdalmak.
Mind bel?lem fakadnak?
Az élet rövid és kevés,
de szívbe, mély nyomot vés.
Az agyamban dübörög a gondolat,
a szívem hangosan zakatolgat!
Izzadt és büdös vagyok.
A düht?l majd felrobbanok!
Mint veszett rókának csurog nyálam,
az igazságtalanság nem vethet lábat nálam!
Lelkem háborog, mint felvadult tenger,
melyre nem merészkedik ember.
Az idegeim, mint gitár húrjai, pattanásig feszült,
hisz személyem, igazságtalanságban részesült!
Ismét, s újra csak alaptalan vádolnak,
s hazug, cukrosnak ki kiáltanak.
Hát itt a szívem és lelkem,
nézzétek át jól énnekem!
Az embereket tisztelem s szeretem,
kikkel beszélek, szinte mind lehetne gyermekem.
Kik vádolnak, érzést nem tisztelnek,
nem ismernek, mégis gy?lölnek.
Hát üzemem néktek elvakult emberek,
a lelkem tiszta, s a pokolra nem megyek!