Szerelem az id?ben
Írta: santiago Dátum: September 08 2007 07:54:59
Akár a homokba rajzolt
archimedesi körök,
Teljes hír
Akár a homokba rajzolt
archimedesi körök,
a szerelem törvénye
testünkben oly örök.
Titkát már görög
edények rajza rejti,
szemét amint a férfi
a n?n ott felejti,
s ahogy a n? karja
antik k?be vésve
tárul örökös ölelésre.
Szerelem.
Ó csillagéleted
hányszor gyúl újra létre
f?nixporodból megint,
hányszor igézed még,
ki rád tekint?
Te bölcsek kövén törvényt hozol,
barbárok között ünnepet ülsz,
majd egyházadból kiátkozol,
s bánatok óceánjába merülsz.
Merre visz utad?
Csillagmiriádok hullnak nyomodban,
pénz,nyomor, vérfolyam ömlik zuhatagban,
utánad a lélek, mint Ikarosz
szárnyal egyre magasabban,
hogy aztán megtörten
zuhanjon alá.
Hol talállak?
Kereslek már évezredek óta,
Tibet fennsíkjain varázsolva,
om mani padme hum,
keresd a titkot a lótuszvirágban,
a Tigrist?l az Eufráteszig
egyetlen ölelésben,
bölcs?ben és temetésben,
vert hadak útján a holtak
megtört szemének üvegén,
elmúlást lehel? mocsár ölén.
Kereslek én!
Keresni foglak,
amíg egyetlen szeret?,
n? és férfi létezik ölelö,
s törékeny testükben
léted szerteárad,
míg nap holdra, s holdra nap,
s kering? bolygónk végleg kifárad,
e csillagideje tartó zuhanásban.