.jpg)
... Tudjátok nagyon fáj,
És fájni fog évszázadokon át,
Hisz akkor is fog sétálni egy leány,
Karcsún, csillogó szemekkel,
Nem akarok rossz lenni ...
Lesz Tavasz akkor is. a kertbe kimenni,
Fehér szirmokat nézni, ahogy virágzik sok cseresznye ág.
Akkor is varázsa lesz a pirkadatnak,
Tavaszt szívjuk magunkba zsengén,
Reggel fürdet opálos harmatban,
Törékenyek a virágok, bokrok, mezsgyék.
És minden, mit felejtettem ceruzám hegyén.
Nyírfák rügyezve lengenek s kérgük fehéren,
Alatta fekszünk s nézem fekete szemed ...
Ott lettél enyém, magamba ittam lényed,
Ott szeretkeztünk, még érzem selymes kezed ...
Akkor ott nekünk létezett
A szeretet, lelkünk zenél róla.
Magunkra gomboltuk és hordozzuk.
Így cipelik ők is, évszádok óta.