Nincs többé világosság…
Írta: Nina Light Dátum: November 21 2009 17:19:21
Gy

Összetörve térdelek életem romjain.
Ködbe vész minden amit tettem.
Zord vihar mossa el jeleim,
Melyekkel emlékeim megjelöltem.
Teljes hír


Bármelyik perc lehet az utolsó.
Jéghideg szellő simogatja arcom.
Fülemben cseng az utolsó, halk altató.
A következő pillanatot várom.

Összetörve térdelek életem romjain.
Ködbe vész minden amit tettem.
Zord vihar mossa el jeleim,
Melyekkel emlékeim megjelöltem.

Merre tovább? Nem látom az utat.
Foglyul ejtett sorsom, egy ördögi körbe.
A „Nagy Törvény” újja mély sebeimre mutat.
Vajon ki csal újra tőrbe?

Reménytvesztve körbe nézek.
Várom az új feladatom.
Nem látok mást, csak sötétséget.
Vérfoltok rideg álruhámon.

Egyedül vagyok, társam a csend.
Bennem nyílik a magány rózsája.
Szél hátán szomorú madárének zeng.
Felém tart a Halál gyászos hangú madara.

Lassan elrepül mellettem.
Újra csak a kies pusztaság.
Káosz van a fejemben.
Nincs többé világosság…