FESZÍTETT ÖNARCKÉP
(Paizs Goebel Jenő emlékének)
képzeletemben maradnak
még etetni való fehér madarak
vagy színes tollú szoknyák
miket egy élet karja fog át
szerelmek kiknek tolla hullott
majdnem szerelmek rajtam múlott
elfecsérelt évek nyitott ablakokban
akik helyettem most lakolnak
a fények ívét áthidalva
a csók fogai már kihullva
láthatlan pácolt életrácsok
kockaszívemből áll a kövezet
virágtalan vázát övezett
betakarják és rámzárhatják a világot
2009. december 11.