Zöld fenyő, mint király,
Felölti ezüst ruháját.
S még ünnepelte ezer család
A karácsonyát.
S lelkét öltöztette,
Roráté hajnalok
Zengi szíve himnuszát,
Benne hideg helyet nem lel.
Zöld fenyő örök és fiatal,
Ezüst csengők, piros gömbök,
Édes cukorkák, ezüstpapír ölel!
Gondolat mely előtt fejünket hajtjuk,
Gyermek ki értünk született,
S elhozta az üdvösséget.