Pénzverdét csináltattam magamnak,
Vaspénzeket verettem !
Hogy melleidből egy órát vehessek,
Mely az ereimben ketyegjen.
Te, Kraszna melegvízében fürödve,
Tiszta bájjal, szőlőfürtként, mellbimbóidat eladtad.
Így szívedben már vetve volt a por,
Mely forgószéllel keveredett, vesztes vagy.
Ezüstpénzt nyújtasz most nekem,
Bár recézett, de rajtuk az áll, hogy mindent feledjek.
Most mikor a Hárs virágzik,
Csillogó fehérek a fogaim s éhezzek?
Mesterkednél, elbűvölnél boszorkány !
Küszöbömre babonából kotyvalékot locsolnál,
S megitatnál, összefőzött mindenséggel,
Csak hogy mindent feledjek, s Te emlékeimbe maradj... jövendőmnek.